Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Sz. Suján Andrea: Az ember tragédiája Rakodczay Pál-féle vidéki előadásai (1887-1900)

catnyi alföldi, kelet-felvidéki és két dunántúli kisvárosban először hangzottak fel Madách remekmüvének sorai. S ez még az előadások fogyatékosságai ellenére is színháztörténeti tett és emberi áldozat volt. Gondoljuk csak meg: Az ember tragédiája a Nemzeti Színházban 1894-re, tehát 11 év alatt 30 érte el a 100. előadást. Rakodczay Pál társulata pedig küszködve a vidéki színészet mostoha létfeltételeivel 1887-1900 között - a kihagyásokat leszarnitva - alig 10 év alatt kis hiján ötvenszer, tehát feleannyiszor adta! JEGYZETEK 1/ Erről részletesen lásd Rakodczay Pál fiatalkori önéletírását: Rakodczay Pál válogatott irásai. Szerk. Mályuszné Császár Edit. Szinháztud.Intézet 1961. 15-42. 2/ Rakodczay Pál önéletírása, OSzK Kézirattára Fol.

Hung. 1743/1. 3/ Madách Imre levele Erdélyi Jánoshoz 1862.szept. 13. MÖM II. 877. 4/ lásd Németh Antal: Az ember tragédiája a szinpadon Bp. 1933. 1415. 5/ Lásd Verő György: A Népszínház Budapest szini életében /1875-1925/ Bp. 1925. 106, 141. Az ifjú Lehmann Mór a szinházi zsebkönyvekben 1877-1887 között szerepel a Népszinház társulati névsorában. 6/ Az ember tragédiája ősbemutatója idején segédrendezői feladatokat látott el Paulay mellett a Nemzeti Színházban Tóth Imre. A Képes Krónika 1926-os évfolyamában folytatások9an jelentette meg emlékiratait. Cikkeinek egyikét a Tragédia-ősbemutató előkészületeinek szentelte. A szcenikai vonatkozásokról igy irt: "Paulay ekkor végigbujta az egész diszlettárt és az egész jelmeztárt. Engem vitt magával. Egyenkint néztük ott végig rninden darabot. Ebből azt lehet csinálni, abból amazt. Vagy két hétig tartott ez a szemle, akkor Paulay elővette az öreg Lehmannt, a hires diszletfestőt és napokon át ült vele és csinálta a terveket, amiknek a legnagyobb része abból állt, hogyan lehet a régi diszleteket összeeszkábálni, átalakítani, átfesteni ugy, hogy a közönség elbámuljon rajta..." Képes Krónika VIII.évf.31.szám 1926.augusztus 1. Ezzel egybevágóan, ugyancsak az öreg Lehmannról, "a hires bécsi eredetű diszletpiktor"-ról irt Váradi Antal a Nemzeti Újság 1923. január