Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Csapláros István: Az ember tragédiája a poznani egyetemi színpadon (1965)
Az ősök cimü többrészes drámai költeménye. A Ramzesik szorosan együttműködött a poznani szinházakkal. A mükedvező együttesek 1963. évi szemléjén első dijjal és pénzjutalommal tüntették ki. Ez a diákszinház elsősorban a Pod Maskami /A maszkokhoz/ cimü diákklubban szerepelt, de fellépett más 3 , klubokban is, sőt Poznan városán kivül is. A következő evekben Andrzej Wieczorek és Mira Banaszynska vezetése alatt tovább fejlődött. Mint a poznani egyetem történetének szentelt évkönyvben olvashatjuk a nagyméretű szinház ambíciója vezette, fűtötte a fiatal szinjátszók fantáziáját. Az 1965-1966-os egyetemi év folyamán 7 premierjük és 24 egyéb fellépésük vegyes műsoruk volt. Az ismertebb darabok közül az évi beszámoló Vercors Zadam wyroku /ítéletet követelek/, valamint Dürrenmattnak Nocna rozmowa z cz/fowiekiem, którym sie gardzi / Éjjeli beszélgetés /, valamint Jacek Boc4 . henski Tabu ja szerepelt. Erre szinházi szezonra esett Az ember tragédiájának bemutatója is. 5 A Tragédia bemutatójához készült műsorfüzetben szereplő magyarázat Edward Csató lengyel szinháztörténész Madách-cikkéhez kapcsolódva aláhúzza, hogy Az ember tragédiájá t mint a késő romantikus kor egyik legreprezentatívabb drámai alkotását kivánják a fiatalok bemutatni. Az előadás szövegéül a legfrissebb lengyel fordítást, Lew Kalténberghnek 1960— ban meg jelent Tragédiakiadását használták fel. Arany János és Katona József fő müvei lengyel fordítójának szövegét Leszek Dabrowski tul irodalminak tartja és megjegyezte, hogy a szöveget igyekeztek közelebb hozni az élő beszédhez. Számos nagy lengyel iró és ismert irodalomtörténész meglévő érdeklődése ellenére, a magyarázat szerzője, B^azej Kusztelski - egyúttal a darab egyik szereplője - szerint Lengyelországban a Tragédia 1965-ig nem kerül az őt megillető piedesztálra. A poznani fiatal művészek a bemutató révén meg akarták ismertetni a lengyel közönséget ezzel az alkotással, hogy megérthessék és érzékelhessék értékeit. Csató cikke nyomán aláhúzza a programban lévő kisérő szöveg azt is, hogy a Tragédia a maga nemében egyedül áll az európai dráma történetében. Nincsen ugyanis olyan kiváló szinpadi mü, amely az egész mult történetét, a mát s a jövőt is mutatná be. Az egyes szinek jellemzésénél kétségtelenül hibát követett el a bevezető szöveg szerzője, amikor a "szocialista falansztert emiitette... De erről később. A bemutató szövegén a müsorfüzetke szerint is jelentékeny rövidítéseket hajtottak végre Madách müvében. Fel is sorolják, melyeket. Igyekeztek elkerülni a drámai feszültségnek az utolsó szinekben érezhető csökkenését, valamint olyan terjengős részleteket, amelyek előnytelenül hatottak volna
