Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Kürtösi Katalin: Tragédia-előadások a szegedi Szabadtéri játékokon az 1930-as években

ményt, erre utal a Délmagyarország vezércikke is "Szabadtéri aggodalmak" cimmel /1934.5.30./. A helyi erők érdekeltségét a Szegedi Játékok Barátainak Társasága megalakításával igyekeztek fokozni. A Társaság számos ismert közéleti személyiséget nyert meg - a védnökök között volt József főherceg, Gömbös Gyula, Glattfelder Gyula megyéspüspök, diszelnök volt Kállay Miklós és Herczeg Ferenc. Az előadásokra augusztus elején került sor. Ez évben igen sok közismert politikus is megtekintette a Tragédia előadásokat - közöttük a nem sokkal korábban osztrák kancellárrá lett Schuschnigg /az ő kultuszminisztersége alatt játszotta a bécsi Burgtheater a Tragédiát

/, Gömbös Gyula, Kánya Kálmán, Hóman Bálint. Az előadások ez alkalommal is igen nagy sikert arattak. Az előző évivel szemben most a mü látványos prezentálására fektettek hangsúlyt. Bánffy Miklós értelmezése megtartotta Hont Ferenc megoldását annyiban, hogy a darab Ádám álmainak vízióinak sorozata Lucifer rendezésében. Ehhez az akkor legmodernebbnek tekintett technikai és világitási eszközöket használták fel. Nagy hatást váltott ki a tömegek filmekből megszokott hullámzása. Csortos Gyula alakitása döbbenetes volt, "... a szellem, az értelem, a filozófia, a cinikus tagadás és a szkeptikus gondolkodás emberien egyszerű 15 Luciferje" jelent meg személyében a szinen. Az értékelések a mü szabadtérre való alkalmasságát már nem kérdőjelezték meg, sőt kiemelték, hogy a dráma bővelkedik kavargó, mozgalmas tömegjelenetekben, látványos képekben, és igy "... mindenképp indokoltnak látszik szinpadi felszabadítása ... Bánffy a szegedi Dóm téren próbálta meg valóra váltani a Tragédia monumentális látványossági lehetőségeit. E tekintetben merész, helyenként tökéletes, s mindvégig érdekes kísérlete sikerült is." Legmegkapóbbnak a bizánci és a párizsi szint találták. Ugyanakkor arra is kitért a kortárs kritikus, hogy a mü nem egysiku - intim jeleneteket, lirai részeket is tartalmaz. Ezek megjelenítése a hatalmas szinpadon nem volt megoldott, a nagy méretek szinte elnyomták például a Kepler jelenet bensőséges liráját. "A részletszépségek meghittsége s lirai árnyalása ... áldozatul esik a monumentális érvényesülésnek, 17 a szinészi játék détail-értéke az összefogott tömegek nagyszerűségének." Az előadás értékeit csökkentette az a tény is, hogy a beszédtempó tagolt, de túlságosan lassú volt, továbbá a koreográfiai és zenei betétek is számtalanszor megtorpan to tták az előadás menetét, igy végeredményben tul hosszú és igen kimerítő volt a négyórás előadás mindössze egy szünettel. A rende-