Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Enyedi Sándor: A Tragédia amerikai színpadi pályafutásához

18. / Amerikai Magyar Népszava, 1922.április 10. 19. / Serly Lajos /1855-1939/ Zeneszerző, karnagy. Egész Európát bejárta. Működött Kolozsváron és Budapesten. 1905-ben kivándorolt Amerikába. 1912-ben New Yorkban magyar színtársulatot is alapitott. 1921-ben nagy számú közönség előtt Washingtonban ünnepelték meg művészi pályájának 50. évfordulóját. 20. / Moissi, Alexander /1880-1935/ Európaszerte ismert német szinész. 21. / Amerikai Magyar Népszava, 1922.április 10. 22. / Griffith, David Wark /1875-1948/ amerikai filmrendező. Hollywood alapitóinak egyike. Emiitett filmjének cime: A két árva, tárgya a francia forradalom volt. 23. / Pogány Bella életrajzi adatait nem ismerjük. Az Éva szerepének eljátszása után szerződést kinálnak számára az angol szinpadon. Három évig angolul játszik Amerika különböző városaiban; majd 1925-től játszik újra magyarul. 24. / Uj Előre, 1922. november 2. 25. / Amerikai Magyar Népszava, 1925.november 28. 26. / Lugosi érdekes egyénisége volt a magyar színjátszásnak és az amerikai filmgyártásnak. Munkásságának a tudományos számbavétele - a jövő egyik feladata. A Tragédia new yorki bemutatója után csak néhány hónap multán tűnik fel újra magyar szinpadon, ezúttal vígjátékban mutatkozik be. Időközben egyre nagyobb figyelemmel fordul a film felé. Fel-fellép magyar előadásokon, de egyre inkább az amerikai filmgyártás elkötelezettje lett. A teljesség igénye nélkül a következő szerepléseiről tehetünk emlitést: 1922.november 5-én szaval a Lyceum Hallban az orosz forradalom emlékére tartott ünnepi műsorban; 1924-ben a Theatre Guild a Fata Morgana egyik fontos szerepkörére szerződtette; fellépett magyar gálaesteken. 1924-ben játszott A forradalmi nász cimü darabban. A hét 1925. február 7-i száma a következőket irta: "Sajnos Lugosi oly ritkán jelenik meg a magyar közönség előtt, hogy minden egyes fellépése igazi esemény. Az amerikai magyar szinháznak, színészetnek talán éppen az egyik nagy baja, hogy a legkomolyabb, legjelentékenyebb színészeinket nem láthatjuk, a starok kiesnek, a nagyközönséget vonzó művészek nem jutnak szóhoz, kimarják őket, ami nekik jó, de a közönségnek és a szinházi kultúrának rossz. Lugosi nagy kvalitásait ismeri a közönség és bizonyos, hogy ha gyakrabban lépne fel, olyan tömegeket is megtarthatna a magyar szinészet számára, amelyek