Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Cenner Mihály: Az ember tragédiája első külföldi előadásainak magyar vonatkozásai

Öt évvel Az ember tragédiája pesti ősbemutatója után az akkor budapesten vendégszereplő meiningeni hercegi színtársulat igazgatójának Ludwig Chronegknek a kérésére Paulay Ede műsorra tűzte a Tragédiát

, mert az igazgató tervbe vette annak német szinpadon való bemutatását. A budapesti előadás arról győzhette meg a meiningeni igazgatót, aki mindenben a legapróbb részletekig a történelmi hűségre törekedett a szinpadi ábrázolásokban, hogy a Tragédia nem alkalmas a következetes történelmi realizmus szinpadi megvalósítására. A Tragédia iránt érdeklődő német szinpadok közül elsőként a Hamburgi Városi Szinház tűzte műsorára előadását, Dóczi /később Dóczy/ Lajos 1891ben megjelent fordításában. 1892.február 15-én volt a bemutató, s ugyanők ugyanazon év június 18-án Bécsben is bemutatták a Tragédiát

. Ismertetésünkben ezért fogtuk össze a hamburgi és a bécsi előadást, s a hamburgi bemutató magyar vonatkozásai bizonyos értelemben még erősödtek is a bécsinél. Eltekintve attól a közismert ténytől, hogy magyar szerző és magyar forditó munkája jutott német szinpadra, Erkel Gyula eredeti magyar kísérőzenéjének felhasználásával, amelyet William Sichel kompozíciói egészítettek ki, az előadás mecénása is magyar mágnás volt: gróf Esterházy Miklós, aki vállalta a diszletek költségeit. A diszletekét Robert Buchholz tervezte, de alapul vette Zichy Mihály Tragédiaillusztrációit; a hamburgi kivitelező festő Franz Gruber volt. Az ember tragédiája három főszereplője: Ádám - A.

Otto ur, Éva Barsescu kisasszony, Lucifer - Mylius ur. A további szereplők közül érdeklődésünkre számot tarthatnak: Hippia- /a bécsi előadáson/ Lázár kisasszony, Péter apostol - L.

Teller ur, Prágában udvaronc, illetve Londonban az első tanuló - Jul.

Otto ur. A német Otto családnak igen sok tagja lépett a szini pályára. Az Ádám szerepét játszó Alwxander Otto Mainzban született, 1861.február 17én. Szinész szülők gyermeke volt, apja Wilhelm Otto szinész, anyja Roza Martinék színésznő, nagyapja Karl Otto szinházi festő, aki a Pesti Magyar /Nemzeti/ Színháznak volt diszitő festője, a megnyitástól néhány éven át. Ő festette az előjáték, az Árpád ébredése háttér diszletét, amely az akkor megnyilt színházépületet ábrázolta. Korábban a Pesti Német Szinház dekoratőre volt, később valószinüleg visszatért szülőhazájába. Otto Alexander középiskolai tanulmányai után az orvosi egyetemre iratkozott,