Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

Paulay Az előző jelenet végén felvonási függöny volt. A szöveg a szerzői utasitás pontos mása, sajnos csak egy nagyvonalú vázlatot találunk a szcenáriumban. Az udvar azonban felismerhetően nem U, hanem inkább trapézalaku, középen egy U alakú iwel. Jobboldalt a középtérben süllyedő /Ádám és Lucifer ezen jelennek meg/, baloldalon egy kis kocka. Tóth Imre

110 visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Paulay forgó gépműhelyt tervezett, s a lombikjelenetet a haragvó földszellemmel a nézők tükörből láthatták. A további oldalakon a múzeum vitrinjeit is megrajzolta, de térben nem helyezte el. 1905 "A falanszter múzeuma egészen plasztikus lesz. Elmésen kitalált gőzkalapáccsal kovácsolják majd az öntőből kiemelt izzó vastömböt. Ezt a 111 jelenetet még különféle fényhatások teszik érdekesebbé" - igérte a Magyar Szinpad. A jövőt Kéméndy tehát egy vasöntödei műhely másaként képzelte. A Budapesti Hirlap kritikusa szerint, azonban "A falanszter gépei nem keltik azt az illúziót, mintha a tudomány jövő haladásának eredményei 112 volnának." Zichy Itt is két rajzot találunk. Az első mozgalmas, romantikus kompozíció. Mellőzve a szerzői instrukciókat, a szereplők egy ion templomra emlékeztető épület előtt állnak. A másik képen Ádám és Éva egymásratalálását rögzítette a művész, a háttérben csupán a templom lábazata látszik. 1892 "A legszebb azonban talán mégis a falanszter volt. Egy óriási gépcsarnok. Elől hatalmas vasoszlopok, melyeket óriás ivekben kapcsolnak 113 össze. Hátul óriási kemencék, kazánok, kerekek" A Neues Wiener Tagblatt szerint is ez a kép a leghatásosabb" szervesen Összefüggő és formailag mé» 114 gis zűrzavarosán hato gépeivel, lenditokerekeivel." Linhart diszlete egy vastraverzekből, oszlopokból Összeállított agy csarnok, szószerint követve Madách utasításait: baloldalt a vitrinben kiállított állatokkal, jobboldalt a laboratóriummal.