Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

ez történt /mint a díszletekkel/ a jelmezekkel is. Uj jelmezeket általában csak a három főszereplő kapott, de legnagyobbrészt ezeknek a kosztüm30 jei is csak 'átalakítások' voltak." Gyenes is azt nyilatkozta, hogy régi jelmezeket dolgoztak át - természetesen Paulay elképzelései alapján. Nem tisztázott az sem, hogy a bemutatóra készült jelmezek a szinházé voltak-e vagy a szinészeké, csak Jászai Mariról tudjuk biztosan, hogy saját 31 ruháiban játszott, és később eladta őket a színháznak. Jászai nagy fel32 tünést keltett jelmezeit Paczka Ferenc és Feszty Árpád festőművészekkel együtt tervezte meg, s özv. Lengyel Gézáné műtermében csináltatta, az újságok szerint 1500 Ft-ért. Ez a szám azonban valószinüleg túlzott, mert 33 Paulay naplójában olvashatjuk, hogy Jászai 500 forint ruhapénzt kapott, amivel meg volt elégedve. Jelmezei jellegzetes multszázadvégi histórizáló szellemben készültek: egyszerre próbálják felidézni a történelmi korokat és követni a napi divatot. A fűző pl. még a görög-római ingruháknál sem maradhat el. A legnagyobb gondot a paradicsomi meztelenség jelentette, amikor ugyan Ádám és Eva testét tetőtől talpig testszinü trikó fedte, mégis illedelmesen egy bokor mögé bújtak, nehogy a nézők tul sokat láthassanak. A Paradicsomon kivül már egy nagyméretű kecskebőr takarta válltól bokáig mindkettőjüket. Nagy sikert aratott az athéni jelmez - egy fehér szövetruha kék gombokkal összefogott hosszú, bő ujjakkal, és bal vállon átvetett kék posztópalásttal. Igencsak tetszett a római jelenetben viselt fehér kasmir ruha, amelyet bíborvörös sálszerü őv diszitett. Mindkettő még Jászai több utódját kiszolgálta. Borbála ruhája - egy nehéz selyem 34 szoknya, fekete plüss magas nyakú nagy gallérú köpennyel - Rakodczay szerint Kepler koránál 50 évvel korábbi divatú. A mai szemlélő számára azonban sokkal feltűnőbb anakronizmus, hogy márkinőként a párizsi szinben 20 évvel későbbi, ampir divat szerint van öltözve, igy akár Josephine császárnő koronázásáról is jöhetne: "egybeszabott kék selyem surrahruhája festőién redőzik termetén. A ruha elől krém szinü arany, szines virágokkal átszőtt selyem surrahbetéttel van ellátva. A betét menetén két ujjnyi 35 szeles aranybordür" Pórnőként ibolya szinü és fehércsikos selyemöltönyt és vérpiros frigiai sapkát, a forradalom jelképét viselte - ebben a szinben dicsérték talán leginkább megjelenését, játékát. Érdekes, hogy a londoni szinben 1820 körüli divat szerint volt öltözve. A többi szereplő jelmezeiről kevesebbet tudunk, kivéve Gyenes Luciferét, aki egy fekete szövetruhát viselt denevérszárnyakkal, rojtosdiszü