Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

nyitott 1865-ben, s nem Bécsből szállított díszleteket a magyar szinházak számára, mint elődei. Műterme, mely a régi Nemzeti Szinház mellett, egy raktárépület padlásán volt, sajnos 1871-ben leégett, s ottveszett számos terve és diszlete. A klasszicista iskola jellegzetes képviselője volt, megmaradt tervei, előfüggönye klasszikus kompozícióju, plasztikusan megfestett látványos alkotások. Fia követte mesterségében - lehet, hogy vele tévesztették össze a visszaérni éke zők? - de valószinüleg kevésbé volt tehetséges, mint apja, mert az állami szinházak diszletfestő je megtisztelő cimet nem ő, hanem tanitványa, Spannraft Ágost kapta meg, aki 1880-tól a Nemzeti Szinház kötelékéhez tartozott. Spannraft szintén igen tehetséges diszletfestő volt, a történeti-naturalista iskola hive. Rendkivül érzékletes, aprólékos valósághűségre törekedő, de magas festői kvalitású tervei jellegzetes példái a kritika és a közönség által magasztalt, esetleg nyiltszini tapssal jutalmazott panoramikus képeknek, amiket Hevesi a már idézett cikkében olyan jól bemutatott. A Tragédia diszleteit tehát elsősorban a régieket felhasználva, viszonylag kevés költségen állították ki. Viszont óriási szenzációként egy fantasztikus újdonságot alkalmaztak: a "villanyvilágitást" - alig néhány héttel azután, hogy ezt a csodálatos találmányt Bécsben egy nagyszabású kiállításon bemutatták! Paulay igyekezett az uj fényforrás adta lehetőségeket kihasználni, amiről nemcsak a szövegkönyv kék és fekete ceruzával irt jelölései tanúskodnak, de a kritika is: M

A villanyvilágit ás fény-, és ámyfokozatait gyakran vették igénybe a képek hatásának emelésére."^ Valószinüleg csak kiegészitő világításként alkalmazták eléggé egyszerű formában /pl. a két paradicsomi fa közé helyeztek el egy villanykörtét/, de a fény irányithatósága, erejének változtathatósága és szinesitése igy is lenyűgöző hatású lehetett. A II.szinben már kezdetleges kopfvilágitást is alkalmazott a kiűzetés után, mert a szcenárium tanulsága szerint "az egész szinpad első tétül, csak Mihály arkangyal marad megvilágítva." Nagyon gondosan, szintén meiningeni szellemben választották ki a jelmezeket. Érdekes, hogy a sajtó különösen Jászai Mari jelmezeivel rendkivül 27 sokat foglalkozott. A Fővárosi Lapok szerint 504 uj jelmez készült az 28 Árvay cégnél, de három nappal később csak 400 ruháról Irt . A Pester 29 , Lloyd szerint is több mint 500 viseletet készített az Arvay ceg. Feltételezésünk szerint azonban ezek a hirek inkább a reklámot szolgálták, s a valósághoz legközelebb Tóth Imre visszaemlékezése állt: "Nagyjából ugyan-