Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

Átdolgozta a darabot, lerövidítette, pl. az ürjelentet teljesen kihagyta. Fontos szövegkönyvet készitett, amelybe felvázolta a játékteret, bejelölve a világítási utasításokat és azt, hogy mikor alkalmaz felhőfüggönyt és mikor fel vonásvégit. Lelkesedése a színészeket is magával ragadta, csak az intendánst, Podmaniczky Frigyest nem: "A szinészek az igazgatóval együtt lelkesedéssel készültek a darabra és biztak a sikerben. Nem sokat várt azonban a darabtól az intendáns, aki azt mondta: nem jó befektetés, ha erre az előadásra áldoznak - és a költségekre megszavazott 1500 Forintot. 19 Istenem, 1500 Forint akkor nagyobb pénz volt, mint ma, de mégis..." emlékezik vissza az első Lucifer, Gyenes László 1923-ban. Tóth Imre szerint ezt az 1500-as később megtoldották 500-al: "Kétezer forint azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy a darabot újonnan állíttassuk ki. Paulay akkor végigbujta az egész diszlettárt és az egész jelmeztárt. Engem vitt magával. Egyenkint néztünk ott végig minden darabot. Ebből ezt lehet csinálni, abból amazt. Vagy két hétig tartott ez a szemle, akkor Paulay elővette az öreg Lehmant, a hires diszletfestőt és napokon át ült vele s csinálta a terveket, amiknek legnagyobb része abból állt, hogy hogy lehet a régi díszleteket összeeszkábálni, átalakitani, átfesteni ugy, hogy a közönség is elbámuljon rajta és ehhez a nagy költői műhöz s a nagyszerű színészekhez méltó keret legyen belőlük. És Paulaynak sikerült ez is, pedig egészen uj díszleteket tán ötöt csináltatott. Uj volt a menyország, a paradicsom, a paradicsomon kivüli szin, a falanszter és az eszkimó kép. Részben uj volt Egyiptom, Prága, Párizs és London, a többi mind régi volt. Hanem egészben mégis ugy festett minden szin, mintha akkor került volna „ 20 csak ki a műhelyből" - irta Tóth Imre 1926-ban. Az öreg Lehman neve egy másik visszaemlékezésben is felbukkan, Váradi Antalnál, 1923-ban "Pedig akkor még élt Lehman, a hires bécsi eredetű német diszletpiktor, aki mindent megértett és megfestett. Ez volt az a hires diszletfestő, aki Kaucz21 ky, Brioschi és Burghart kollegáival a bécsi nagy Opera egész díszletét 22 23 tervezte" . Adataink szerint azonban Lehman már 5 éve halott volt. A 24 szinlapon Spannraft Ágost es Hirsch Gyula neve szerepelt s az egykorú 25 kritikában szinten. Spannraft is azt nyilatkozta 1905-ben , hogy a regi díszleteket ő festette. Ez ugyan vonatkozhatna az 1897-es felújításra is, de nem valószínű. Azt viszont bizonyos, hogy a raktári, újra felhasznált proszpekteket, kulisszákat Lehman festette. Magyarországon a diszletfestés művészetét Lehman Mór honosította meg. Pontosabban ő volt az első osztrák diszletfestő, aki Pesten műhelyt is \o5