Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

Átdolgozta a darabot, lerövidítette, pl. az ürjelentet teljesen kihagyta. Fontos szövegkönyvet készitett, amelybe felvázolta a játékteret, bejelöl­ve a világítási utasításokat és azt, hogy mikor alkalmaz felhőfüggönyt és mikor fel vonásvégit. Lelkesedése a színészeket is magával ragadta, csak az intendánst, Podmaniczky Frigyest nem: "A szinészek az igazgatóval együtt lelkesedéssel készültek a darabra és biztak a sikerben. Nem sokat várt azonban a darabtól az intendáns, aki azt mondta: nem jó befektetés, ha erre az előadásra áldoznak - és a költségekre megszavazott 1500 Forintot. 19 Istenem, 1500 Forint akkor nagyobb pénz volt, mint ma, de mégis..." em­lékezik vissza az első Lucifer, Gyenes László 1923-ban. Tóth Imre szerint ezt az 1500-as később megtoldották 500-al: "Kétezer forint azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy a darabot újonnan állíttassuk ki. Paulay ak­kor végigbujta az egész diszlettárt és az egész jelmeztárt. Engem vitt magával. Egyenkint néztünk ott végig minden darabot. Ebből ezt lehet csi­nálni, abból amazt. Vagy két hétig tartott ez a szemle, akkor Paulay elő­vette az öreg Lehmant, a hires diszletfestőt és napokon át ült vele s csi­nálta a terveket, amiknek legnagyobb része abból állt, hogy hogy lehet a régi díszleteket összeeszkábálni, átalakitani, átfesteni ugy, hogy a kö­zönség is elbámuljon rajta és ehhez a nagy költői műhöz s a nagyszerű színészekhez méltó keret legyen belőlük. És Paulaynak sikerült ez is, pe­dig egészen uj díszleteket tán ötöt csináltatott. Uj volt a menyország, a paradicsom, a paradicsomon kivüli szin, a falanszter és az eszkimó kép. Részben uj volt Egyiptom, Prága, Párizs és London, a többi mind régi volt. Hanem egészben mégis ugy festett minden szin, mintha akkor került volna „ 20 csak ki a műhelyből" - irta Tóth Imre 1926-ban. Az öreg Lehman neve egy másik visszaemlékezésben is felbukkan, Váradi Antalnál, 1923-ban "Pedig akkor még élt Lehman, a hires bécsi eredetű német diszletpiktor, aki min­dent megértett és megfestett. Ez volt az a hires diszletfestő, aki Kaucz­21 ky, Brioschi és Burghart kollegáival a bécsi nagy Opera egész díszletét 22 23 tervezte" . Adataink szerint azonban Lehman már 5 éve halott volt. A 24 szinlapon Spannraft Ágost es Hirsch Gyula neve szerepelt s az egykorú 25 kritikában szinten. Spannraft is azt nyilatkozta 1905-ben , hogy a regi díszleteket ő festette. Ez ugyan vonatkozhatna az 1897-es felújításra is, de nem valószínű. Azt viszont bizonyos, hogy a raktári, újra felhasznált proszpekteket, kulisszákat Lehman festette. Magyarországon a diszletfestés művészetét Lehman Mór honosította meg. Pontosabban ő volt az első osztrák diszletfestő, aki Pesten műhelyt is \o5

Next

/
Thumbnails
Contents