Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)
Katona Zsuzsa: Személyiség és szerep a modern drámaban /Pirandello, Gombrowicz és Genet egy-egy drámája alapján/
saját szavaimat! Nem vagyok ura saját tetteimnek! Semmit, semmit, semmit sem tudok, semmit sem értek."^° Laci halála a dráma, mint műforma vége is. Ha kimondjuk a halált, - és az be is következik, ugy bármi megtörténhet - nem lehet tehát tovább csavarni a játékot. Más megoldás lenne, ha a dráma végén Henrik felébredne álmából. De az itt nem adekvát kérdésfelvetés, hiszen az iró éppen azt akarja bizonyitani, miként mosódik össze álom és valóság és lesz teljesen bizonytalan a lét. Természetesen Gombrowicz müve is felveti a pirandellói "szinház a színházban" problémáját, ha csak közvetetten is f hisz Henrik álmának logikája sok szempontból hasonlít a pirandellói szinházi próbafolyamat töredékes építkezésére. Csak mig Pirandellónál az Igazgató mint a játékiró nyitója kivül marad a színpadi történésen, Henrik tragédiája éppen az, hogy álomvalósága magával rántja és "bekebelezi". Pirandellónál egy logikus történet - kívülről való megszakítása okozza a széttöredezettséget. A Menyegzőben nincs ilyen "alapsztori", az álom öntörvényű logikával teremti önmagát. Genet darabjában a szinház a lét, a társadalom közvetlen modelljeként szerepel. "Ha az egész élet szinpadias mesterkélt, akkor a legjelentősebb emberek egyben a legnagyobb szinészek is. És a legnagyobb drámairó lesz az, aki felfedi és celebrálja a hamis maszkabált." Az, ami Pirandellónál még problematikus volt, ti. hogy képes-e a szinház tükrözni a valóságot, itt adottság: az élet a színháztól kölcsönzi játékszabályait és maga is ezt a formát ölti magára. Mivel az élet szinház, az ember cselekvései ceremónikus cselekménnyé, szinpadi gesztusokká válnak, az emberi viszonyok szerep-strukturává rendeződnek. A szertartás-jelleg Genet-nél a legkézzelfoghatóbb. Ahogy Sartre nyomán Mihályi Gábor megfogalmazza: " A balkon rituális ceremónia, a Gonosz, az ördög tiszteletére rendezett nagyszabású fekete mise."^ Genet drámájában a szerep felöltése a szerepjátszó megtisztulásával boldogságérzésével jár
