Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez

6 -i előadásáról /a fordító megnevezése nélkül/. Nem tudjuk, mikor kerültek ezek a szinlapok Kazinczy birtokába, s azt sem sejtjük, hogy ki küldhette el neki. Valőszinüleg Kazinczy rendezte együvé ezeket a szinházi dokumentumokat,a maga nem csekély elégtételére és büszkeségére. Hogy szinházi érdeklődésétől sem tagadhatjuk meg a folytonosságot, arra egy másik kéziratos köteg darabjait be30 mutatva hozunk bizonyítékot • Ebben a kéziratcsomóban Ma gyar Theatrum cimmel lelhetők "kijegyzések", lapkivágatok. Magyar Játékszín cimmel Ráday Pál vállalkozásáról ejt néhány szót, majd az alábbi könyvből emel ki mondatokat, foglal Össze eseményeket: a piarista Endrődy János Magyar Játékszínje, Pesten 1792. Nem csodálhatjuk, hogy Kazinczy könyvtárában megvolt Endrődy vállalkozásának négy kötete, Kazinczy is érdekelt volt benne. Nem csupán mint a színjátékkal kapcsolatos események szereplő

je,hanem mint forditó, sőt, előszószerző is /Az Ozmondok és a La na

asza révén/. Kijegyzések a XII., XIII. /Nem boldogulván, mind R., mind K. lemonda a* dologról/, XV., XVI., XXI., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX. lapokról találhatók /az első kötet történeti bevezetéséről van szó. A továbbiakban ujságkivágatokat találunk az 1818. december 22 -i Körner-Szemere Zrínyi

jének előadásáról, és a 32. lap versoján az alábbi, rendkívül érdekes, Kazinczy kort jellemző anekdotákat gyűjtő szenvedélyéről is árulkodó irást /Kazinczy-autográf/: "Dicséretére kell feljegyezni Szemerének, hogy ő ezt /ti. a színdarabot. P.I./ nem önkényt fordította, hanem a* Pesti Asszonyságok' kívánságára. Nem akarta, mert aestheticai tekintetekben a* darab nem érdemli a* fáradságot; de akkori Vice-Ispány mostani Itelő-mester Szent-Királyi Iászló Ur meg-monda Szemerének, hogy Papnak és Asszonynak kedvét nem tenni veszedelmes dolog. Innen jöhete Szemerének ezen pajkossága: Poklokra csap,