Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez
tok elnyújtotta válnak, elvész a mitológiai vonatkozás, az átokból és titokzatosságból összeszőtt Sturm und Drang-szituáció. Ehelyett kádenciás-cirkalmas, majdnem falusias hangulatra bukkanunk: Hekatens Zauberfluch-jából mit sem érzünk, sem a babonás-rejtelmes varázslatból /fatale Mixtur aus mitternächtlichen Kräutern/. Pedig, mindez az angol eredeti többé-kevésbé - értelmileg - pontos visszaadása. Mindazonáltal dicséretes Kazinczy törekvése, hogy versben szólaltassa meg az idézett helyet: Nem rettent már többé a* háborgó elme, Tüzel az imádott Hertzegné' szerelme, Itt az erős méreg, kész tettére kezem, Nem mondja most gyáva szívem hogy vétkezem, Ömölj hát pokolban termett bürök nedve, •S tedd azt a* mit régen óhajtok epedve. Öld-el őt, míg álma tőle el-távozik, * S Kedvesének karja közzé ánkozik. A magyar füleknek ismerősen csengő páros rimü tizenkettosök tiszta rimekkel gazdag sorai már a közönség számba vételének mozdulatával készültek. Mint ahogy Hekate háromszoros bűbájosságától megátkozott méregből is az akár kalendáriumokból, kuruzslók ráolvasásaiból ismerős pokol termetté bürök, a magyar kortársi nyelvben előforduló kifejezés lett. A Magyar Nelv Történeti Etimológiai Szótára két adatot is hoz a bürök közel egykorú előfordulására: mindkettő egy németből magyarra átdolgozott könyvben lelhető, Milesz József 1778-as Orvos könyv ében, illetve Kömlei János 1790-es, pesti kiadású Szükségben segítő könyv ében. Egy másik példa is mutatja, hogyan dolgozta át Kazinczy a német szöveget, lecsupaszítva, megfosztva a dagályosnak tetsző előadásmódtól egy általa egyébként másutt nem követett, de a színpadi hatás miatt itt szükségesnek tudott egyszerűség-elképzelés javára: "Dreyssigraal schon hat Phöbus seinen glänzenden Lauf durch den Himmel vollbracht ,und zwölfmal dreyssigmal der
