Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez
Jóllehet nem kevés tanulmány született e tárgykörből, valójában még számos megoldandó rejtéllyel állunk szemben, Kazinczy Ferencnek és a nemzeti szinjátszásnak-szinjátéknak viszonyán töprengve. A Bayer József által megalapozott kutatás 1 kiegészült ugyan a Shakespeare-Tár adatközlései2 3 4. vei , majd Váczy János-' ós Czeizel János^" inkább életrajzi, mint esztétikai-szinház történeti jellegű Írásaival, mégis hiányzik a - nemcsak Kazinczy életmüve fejlődésének szempontjából fontos - témát alaposan, sok oldalról megvilágító elemző vizsgálat. Legutóbb Kerényi Ferenc foglalta öszsze , az 1790-es esztendők szinjátéktipusairól szólván, az idevonatkozó adatokat, mérlegre tette a Kazinczy által fordított színmüvek "dramaturgiai" értékét, kijelölte helyüket a magyar színjátszás és dramaturgia történetében. Az ő alapvetését követve, más aspektusból szemlélve az1790es évek színházi törekvéseit, arra vállalkozunk, hogy a kutatást olyan utak felderítésére ösztönözzük, amelyek eddig jórészt elhanyagoltnak bizonyul talc, illetve a színházi törekvéseket és ezen belül elsősorban Kazinczy Ferenc váltakozó intenzitású és inkább a fordításban megnyilvánuló buzgalmát egy szélesebb sodrású folyamat részeként láttassuk. Dolgozatunkhoz ösztönzést adott az a tény, hogy Benda Kálmán teljes joggal a magyar jakobinus mozgalom dokumentumai között közölte a Kazinczy fordította Lanassza előszavát 6 , és ezzel egyben Kazinczynak /és nemcsak Kazinczynak/ a szinház és a magyar nyelvű színjátszás iránt már korábban, mégis, a hatás és a siker szempontjából mindenekelőtt 1790-ben, feltámadt érdeklődésére, a Habsburg ellenes nemzeti aspirációkban játszott kiemelkedően fontos /és jellegzetes/ magatartására is utalt. Más kérdés, hogy ez a szövegközlés a tennivalókra is rávilágított: ti. hiányzik egyenlőre a fordítások egybevetése az eredetivel, valamint a szövegelemzés, az esetlegesen fennmaradt szerzői példányok összehasonlítása a nyomtatott példánnyal, egyáltalában a kézirattári-levéltári kutatás, illetve az
