Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak
ben hangsúlyozta a Habsburg-házhoz való tartozást és feltétlen hűséget is. A korszak történelemszemléletét tükrözi a mult kiemelkedő személyiségeinek kiválogatása és bemutatása is. A történelem tragikus eseményeinek értékelése természetesen nem változik, igy idézi a látomásban IV« Béla alakja a tatárjárást, illetve II. Lajos a törökök uralmának kezdetét. Hunyadi László lefejezése a belső ellentétek következményét, a feudális anarchiát szimbolizálja. Többet árul el a millennáris kor anakronisztikusán nemesség-központú szemléletéből és értékrendjéből a pozitiv hősök kiválogatása. Itt nem is elsősorban az uralkodók személye érdekes, hanem a politikus költőké, akik a nemzet tudatát formálták, alakították. A sort Balassi Bálint és Bessenyei György nyitja, majd a költők fejedelmekónt Vörösmarty Mihály lép elő, a reformkori nemesség liberális szárnyának képviselője. Tőle nincs továbblépés, az általa képviselt elvek jelentették azt a maximumot, amelyet a századvég még elfogadott és magáénak vallott. Valamennyi poéta a tág értelemben vett uralkodóosztály, a nemesség tagja, annak leghaladóbb képviselője. Más szempontból érdekes végigkísérnünk az uralkodók kiválasztását. Nincs közöttük egyetlen Habsburg-házból való sem. Rákosi Jenő a kiválasztás egyoldalúsággal is a nemzeti önállóságot hangsúlyozta, a nemzet önérzetét táplálta a lojalitást demonstráló zárókép ellenére is. Magáról az előadásról nagyon keveset tudunk, a Vasárnapi Újság is csak a darab tartalmát ismerteti. Mint láttuk, a rendező Tóth Imre volt . Emesét Jászai Mari, IV. Bélát Újházi Ede alakította. A szereposztás parádés jellege bizonyítja, hogy a Jókai-drámával szemben Rákosi darabját tekintették inkább méltónak az ünnepi alkalomhoz. Jókai Mór A szigetvári vértanuk cimü drámáját 1860-ban irta. Azóta a Nemzeti Szinház, hagyományosan, ünnepi alkalmakkor ezt a darabot mutatta be. Igy a millennáris események idején is. Nem játszották el az egész darabot, hanem csak I. és V. felvonását.