Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak

is feltűnést keltett* A külföldről és az ország minden részéből Budapestre érkező meghívottak és érdeklődők száméra az ünnepélyes hangulatot bálok, fogadások és díszelőadások fokozták. A főváros és a vidék színházai általában két alkalommal tisztelegtek a millennáris évforduló előtt. Először május 2-án, az ünnepségsorozat nyitányaként mutattak be uj, alkalmi színmüveket és operákat. Másodszor június 8-án, a királyi pár megkoronázásának napján, amikor a főrendiház hódolt Ferenc József előtt, tartottak díszelőadásokat a színtársulatok. II. A 19* század elejétől kezdődő nemzeti mozgalmak a mult, a nemzeti történelem felé irányították a figyelmet. A nacionalizmus felerősödése eredményként önállósult a történelemtudomány és az irodalomtudomány. A humán tudományok a mult megmaradt értékei felé fordultak, megkezdődött azok tudatos gyüj tése, lejegyzése. Igy a 19. század elején állították össze el sőként a németek a germán őstörténetet, a Ilibe lung-éneket, d ennek a folyamatnak az eredménye a Kalevala összegyűjtése és lejegyzése is. Hazánkban a nemzeti őstörténet kutatása csak a 19. század utolsó harmadában került az érdeklődés középpontjába. Az 1885-ben kezdődő vitában Huszka József és Hampel József eltérő véleményt képvisel a magyarság eredetét illetően. Hampel a szasszanida örökségért kardoskodik, mig Huszka a keleti eredet mellett tör lándzsát. A gazdasági és politikai hatalmat megszerző polgárság nemzeti öntudatát a dicső mult felelevenítésével kívánta erősite ni, s az elmúlt korokban azt kereste, ami saját népére volt jellemző, ami megkülönbözteti a környező nemzetek kultúrájától, tradícióitól. A polgárságnak ez a - saját korában kétség telenül haladó - törekvése azt eredményezte, hogy egyrészt va lamennyi humán tudomány és művészet, a történeti szemlélet, a historizálás hatása alá került, másrészt - elsősorban a vizuális művészetek körében - kibontakozhattak az un. nemzeti sti