Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

melynek célja a Kerepesi temető nemzeti pantheonná való átalakítása. A korszak más hasonló jellegű kezdeményezései, illetve bizonyos saját Írásaiban lévő közvetett utalások alapján feltételezhetjük, hogy, mint annyi más korabeli kegyeleti aktus mögött, talán e mögött is Jókai áll. Czakónak fehér síremléket állítottak, az obeliszken a következő fekete felirattal: "Czakó Zsigmond színművész 1820 - 1847 JEGYZETEK I. 1. A Czakó család genealógiája /Megjelenési év és hely nélkül/ 2. Lásd a bibliográfia id. müveit 3. A Czakó család genealógiája 4« A Czakó család genealógiája 5. Szinnyei József: Magyar írók Élete és Munkái. Budapest, 1980-81. II.1. 408. 1. 6. Fodor István: A székelyfőváros szinház történeiméből. Czakó Zsigmond a tragikussorsu drámaíró mint marosvásárhelyi szinész. Ellenzék, 1934. ápr. 29. 7. A Czakó család genealógiája 8. Honművész 1841. tavaszutó 10. 1841. tavaszhó 12. 1841. tavaszutó 22. 9. U.o. 10. Fodor I.: id.mü 11. Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, 1976. 169. 1. II. 1. Honderű. 1844. nov. nap nélkül