Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

vurjelenete volt. E sémákat azonban Czakó törésmentesen igazítja koncepciójához. A dráma szerkezete egy alkimista recept analógiája. Ez az analógia értékelméleti kontempláció. Egyetlen olyan irói gesztusa Czakónak, amikor az egymásra hangolt tudati elemek egyetlen közös képleten belül egymás kritikáját tartalmazzák. Inverz világképe mintha Silesius hires négy sorát idézné, a négy sort, amelyhez az iró már apja könyvtárában hozzáférhetett: "Az ég fönt, az ég lent, Csillagok fönt, csillagok lent, Minden fönt, minden lent, Ezt vedd, és légy boldog!" Nagyfokú, keserű szkepszis _is megnyilvánul ebben a szerkesztési elvben. S ezt csak kiegésziti az események logikai kifejtése, amely egyszerre igazodik Czakó öntörvényű szellemi fejlődésvonalához és a Tabula smaragdina receptjéhez, pontosabban annak paródiájához: "Hazugság nélkül való, biztos és legigazabb, hogy ami alul van, ugyanolyan, mint ami felül van és ami felül van, ugyanolyan, mint ami alul van, egy dolog csodáinak véghezvitelére. És miként minden test egyből lett, egynek a gondolatából, ugy minden dolog ettől az egytől született örökbefogadás által. Atyja a nap, anyja a hold, a szél hordta őt belsejében, táplálta a föld. Az egész világ minden tökéletességének atyja ő. Erénye érintetlen, ha visszatér a földbe. Válaszd el a földet a tűztől, a légnemüt a folyékonytól, kellemesen nagy tehetséggel. A földről az égbe szállt és újból a földre jön és fölveszi a felsők és alsók erejét. Igy birni fogod az egész világ dicsőségét. Távozni fog tőled minden sötétség. Ez minden erők ereje, mert legyőz minden légnemű teétet és áthatol minden szilárdon. Igy keletkezett a világ. Ebből lesznek a csodálatos dolgok, amelyek módja itt van."

1 A világ legsötétebb törvénye, hogy az inverz jelenségek hazugsággal valók és bizonytalanok, hogy a dolgok nem választhatók el egymástól még akkor sem, ha látszólag különválasztha-