Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Enyedi Sándor: Útban egy teljesebb színházi monográfia felé

Forrás: Soós Márton levele Aranka Györgyhöz, Pest, 1793« január 23-án irt leveléből. /A levél eredetije: OSZK Kt.

Quart.Hung.1994/267-268./ Január 31

* Traun, Karl: Almantzi

, szomorújáték, 3 felvonásban, fordította Seelmann Károly Forrás: OSZK Kt. Analekta 5837« január-május között

: Eckarthausen v. Faber: Arany idő /nás cimen: Inkle és Járiko

/ fordította Kotsi Patkó János, zene Kolisz, énekesjáték 3 felvonásban Forrás: Brassai Sámuel: Emlékbeszéd Bolyai Farkas felett. Erdélyi Múzeum Egyesület bölcselet-, nyelv ós történelem tudományi szakosztályának kiadványai. III. k. 3 füzet. Kolozsvárt, 1886. 212-213 oldalakon idézi Brassai Bolyai Farkas önéletírását: "...Ugyanazon időben állván fel az első magyar Játékszín, azon többször játszottam is; az első magyar operát az Arany idő

t hallva, másnap hegedülni kezdtem, de késő lévén már praxisom meszsze maradott a theoriától, ugyan ekkor azon is járt az eszem, hogy szinész legyek..." Február 4-én - már ismert adat - előadták Fenouillet de Falbaire darabját: Gállyarab vagy Jutalma a fiúi szeretetnek cimen, amelyet Wesselényi Zsuzsanna fordított németből, /id. Stephani fordította németre/ E müvet - később, Wesselényi Zsuzsanna után Aranka György ia leforditotta, Ujj módi gonosztevőt A fiúi szeretet ritka példája cimen /érzékenyjáték, 5 felvonásban/ francia eredetiből. Bethlen Elek 1793. március 13-án részletes beszámolót küldött Aranka Györgynek az első három hónapi szinházi eseményekről, színészekről, pártfogókról, stb. Egyik színésszel kapcsolatosan említést tesz az Ujj módi gonosztevő-ben nyújtott alakításáról. Lehetséges, hogy az első negyedévben a Wesselényi Zsuzsanna által készitett fordítás mellett az Aranka változat is bemutatásra került? /A levél eredetije: OSZK KT.

Quart.Hung. 1994/280-281/