Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Enyedi Sándor: Mikor volt Kolozsvárt az első színházi előadás?
az eseményeket. A Bécsben megjelenő Magyar Kurir 1792. november 6-1 88« szamában egy október 26-án keltezett kolozsvári tudósítást közölt. Ebben beszámolnak áriról, hogy kik voltak az első szinházi adakozók /Bánffy György kormányzó, Bethlen Sándor és Wesselényi Miklós/ Rhédey Mihályné Bánffy Teréz pedig egy évre ingyen felajánlotta báltermét; a társaság létrejöttéről a kis irás igy emlékezik meg: "... Ezen Társaság már minden tehetségét arra fordította, hogy a jövő hónapnak /azaz novembernek. E.S./ 21-dikén a' maga Nemzeti Játékjához kezdhessen; a'midőn a jádzó személyekkel is név szerint fogunk a * Kurir Erdélyi Olvasóinak szolgálni. A jádzó hely már a* legszebb Bécsi módira készül, és ekkorra az is készen lészen *• • " Szacsvay Sándor /1752-1815/ által szerkesztett lap tehát Ígéretet tett arra, hogy beszámol majd a megnyitással kapcsolatos fejleményekről. Hiába keressük a Magyar Kurir 1792-es utolsó számaiban a beigért tudósítást, nincs. Vajon miért hallgatott el a Kurir éppen kolozsvári származású szerkesztője, Szacsvay, és vajon tényleg elhallgatott-e? Közgyűjteményekben, nagy könyvtárakban hiába keressük a Kurir bizonyos számait, az 1792-es véget ér a december 28-i 103-as számmal, és hosszúnak tünő hallgatás, "harmadfél esztendő" után, Böjtmás hava 19-én, azaz 1793. március 19-én folytatódik csak, de ezúttal már D. Decsy Sámuel szerkesztésében. Mi történt 1792 december végétől 1793* március 19-ig? Szimbolikus magyarázattal vezeti be az uj szerkesztő a elmében ugyan változatlan, de tartalmában ugyancsak megváltozott lapját: " A négy lábu is meg-botlik. Ennek a közmondásnak az igazsága a'VMagyar "Kurir bokros Deresében is bétellyesedett, melly e folyó esztendőnek első napján útnak eredvén, de a rajta ülőnek vigyázatlansága miatt az egyes ösvényről ki ugorván, olly nagyot botlott, hogy sem itt, sem másutt nem találhatott olly értelmes ló orvos, a ki fitzamodott lábait vissza helyeztethesse és azt szokott uttyának folytatására alkalmatossá tehette volna ..." Azaz: Szacsvay Sándor túlságosan merészen tájékoztatta olvasóit a francia forradalom eseményeiről, s a francia király kivégzéséről irt beszámoló annyira felbőszítette a cenzúrát, hogy a lapot betil-
