Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok
Köszöntjük: a 190 éves kolozsvári magyar szinj átázást ! A magyar nyelvterület legrégibb szinháza a kolozsvári Állami Magyar Szinház, amely az idén ünnepelheti fennállásának 190^vfor dulóját. Az 1792 és 1982 között eltelt 19 évtized folyamatos szinházi jelenléte igazolja, hogy ez a szinház a közönség színházévá tudott válni megalakulásának első éveiben, és a közönség szinháza tudott maradni a további évtizedek során is, mind a mai napig, noha a szinház eg t ész története bizonyitja, hogy nem egyszer kellett megküzdenie válságos pillanatokkal. A szinház azért tudott végű] is eredményesen szembeszállni a kedvezőtlen külső és belső feltételekkel, mert színészei - folytatva az úttörő elődök nemes küldetését - olyan tartalmakat közvetítettek a közönségnek, amelyek messze túlmutatnak a szinház artisztikus jellegén. Miközben máshol üres metaforává merevedett a megállapítás, mely szerint a szinház - templom, itt - a történelmi körülményekből adódóan ez a megállapítás a valóságos helyzet hü kifejezőjet a sorsváltozások diktálta feltételek mellett változó helységekben és épületekben a szinház megmaradt gyülekezetnek, amelyben az anyanyelv, az elhangzott szó legalább olyan fontos maradt, mint a színpadi játék. Az Erdélyi Gubernium székhelyén, Kolozsvárt 1792 decemberében szinházat létesítő úttörő szinészek hagyományteremtő erejének ezért lehet kisugárzó hatása a szocializmust épitő évek körülményei között is. A megmaradás ügyét szolgáló szinház gazdag története iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Azzal köszöntjük a 190 évep kolozsvári szinházat, hogy közreadjuk a romániai magyar sajtóban a közelmúltban megjelent irást, mely az uj kutatások eredményei alapján a kolozsvári szinészek első előadásának idejét módosítja. Közreadjuk továbbá azokat a szórványadatokat, amelyek az elmúlt évtized során kerültek elő, s amelyek az egy évtizeddel ezelőtt megjelent könyv /Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei , Kriterion Kiadó, Bukarest 1972/ sajtóhibáinak
