Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
magatartás is,amit Benedek Elek és Gaál Mózes képvisel. Benedek Elek öt kötetes Magyar mese és mondavilág ában /1894-96/ a népmesei hősöket irói pedagógiával példaként állitotta, s mellette a 13 kötetes Nagy magyarok élete életrajzsorozatban /1905-10/ a történelem nagyjainak alakjait tette iíjuségnevelő célja nemes eszközévé. Gaál Mózes Hun és magyar mondák /1900/, majd a Magyar királymondák /1901/ ós Magyar hősök és királyok /1900-1901/ kötetei jelzik a mult nagyjait bemutató irodalmi divatot. Ezt követi a drámairodalom is, amikor neoreneszánsz elvágyódásában felfedezi a királyok, történelmi hősök viselt dolgait, kicsit a Sancho Panza "királyságát" mimelve. Nem azt értjük e kifejezésen, hogy utánozzák, hanem, hogy ugyanazon hangulatban fogantak. Annál kevésbé utánozhatták, mert mindkét példánk jóval a Lengyel Menyhért darab előtt keletkezett. Tehát inkább ugy fogalmazzuk meg: Sancho Panza királysága is abból a rokon törekvésből fakadt, hogy vigjátéki formában meséljenek királyokról', demitizálva a hősiességet, a nagyságot ós a történelmet, alakjukban és kalandjaikban. De ugyanez a tendencia jellemzi az újromantikus Rostand Cyranó ját 118 is, aki tudvalévő, egy hajdani /XVII. századi/ fenegyerek, költő és fantaszta, valamint nemcsak éles-szellemU világfi, hanem ehhez illő óles-kardu történelmi figurából foré málta meg remek színpadi alakját. Cyrano, aki Molière kortársa ós némiképp vetélytársa is volt, tehát irodalomtörténeti személy is, egyszerre hallatlanul népszerű tlesz. Mindenki sajnálta és megkönnyezte, akár nemrég Gauthier Margitot. Mert a rejtőzködő énjüket vélték benne felismerni, mert ők is voltak Cyranók: naponként elbukó álomlovagok. Mert kétségtelen, az álomlovagságnak egyik alakraása ő is. Rostand stilrumantikusan jól sikerült "darabjának gazdagsága elvekito^an 11 ^* pompás, Ábrányi Emil forditásában meghóditotta a magyar közönséget. És Herczeg Ferenc megirta a "magyar Cyranót", Ocakay brigadéros át, mint Ady láttatja. 119 / b Ezek a történelmi valósággal /legalábbis légkörrel/, a valóság látszatával rendelkező alakok kalandjaikat mesélték a színpadon. Márpedig tudjuk, mese és kaland testvérek, s a közönség
