Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
a túlvilágon, mint az elcsípett csavargóval a rendőrségen.»« 79 / a És hogy a menny-föld-pokol hármas szintere teljes legyen /már szóltunk e motívum Öröklődő jelenségéről/, szerepel benne a börtön-purgatórium is, ahová bezárják. Igaza van Nagy Péternek, hogy joggal tekinthető Az ördög utáni mesterségvizsgának a Liliom, de w már fenntartás nélkül sem dicsérni, sem elmarasztalni nem lehet". 80 / a A korabeli kritika elragadtatott hangon szólt róla, Salgó Ernőtől Kosztolányi Dezsőig. Salgó észrevette, hogy a korábban keletkezett novella-változat jobb, "valóságos és befejezett műremek ez a novella". ^ 9 / 13 A novella tanulmányozása szerintünk azzal a tanulsággal is szolgálhat, amit Honti János mond a mese és a legenda kapcsán: "a legenda tanit, a mese ámít". Ugyanis a Muzsika cimü kötetben /1908/ a történet az Altató mese cimet viselte. Természetesen inkább hátborzongató, rémisztő mesék közé sorolnánk, mint az elalvás előttre valókhoz, de mégis a novella-mese csodája, valódi ámulatot kelt, mig a színpadon ez inkább zavar: hamisnak érezzük, mesterkéltnek. Ott a maga elbeszélés formájában hihetőbb volt, mint igy megjelenítve. /Most . igazat adhatunk Szigligeti dramaturgiájának is./ De seramiképpen nem Salgó Ernőnek, aki érzékeli a szini-legenda és a novella-mese közötti különbséget, de igy: "a novellában a misztikumot, a darabban a gazdag életteljességet, 79 / 0 a forma 81 adta."Kosztolányi meg elragadtatottan színpadi forradalomnak nevezi azt a pillanatot, amikor a dráma legendába billen. Nem győzi dicsérni a "budapesti típus - budapesti tónusban" megtalálását és két nevet is emlit hirtelenjében Molnár darabja mellé: Schnitzlerét és Jules Renard-ét. Nem osztjuk rajongását, sem a Molnár Erzsébet elfogult anekdotikus emlékezésében megbújó áhítatot a darabbal kapcsolatban /A Testvérek vo ltunk ban szinte "virágzottak a Liliom betűi a havas hirdető oszlopokon"/. Ugy véljük Nagy Péterrel inkább, hogy a Liliom "ma már inkább viszolyogtató érzést kelt a hamisságával, de nem lehet eltagadni tőle az őszinte együttérzést hőseivel és sorsukkal. Liliom jelképe valóban teljes ... Molnár minden századvégi bohémet elsirat, saját bohém fiatalságát is." 8 °/ b Nyelvileg is körülötte a legtöményebb a darab levegője.
