Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
láaai voltak és elsősorban a szentek életéből merítették a mesével rokon történetük magvát, újra megjelennek a színpadon ls. Itt, most ritkán nevezik miraculumnak /Miracel a cime Volmöller pantomimjának, pontosabban némajátékának/, inkább a prózairodalomban használatos és divatos legenda-mese formát vetítik ide is, műfaj-meghatározásként. Legenda jelenik meg a színpadon, mely eredetileg ós nemcsak elnevezésében, hanem jellegében is inkább olvasmány . Az epizált színpadon persze ez a dramatizált legenda sem idegen. Ha nem is idegen, de furcsa, a bennük feltűnő groteszk hang./Ilyen Maeterlinck: Szent Antal csodájá ban a tudatos miliő-változtatás és a halott-feltámasztás fricskája./ Megjelenik a moralitás , melyben erkölcsi meséket mutattak be korábban is, most a moralizáló írók természetesen használják formáját, néha kimondottan didaktikus szándékkal. Mig a miraculumok korábbi H exemplum M jellege elhalványult korszakunkra, a moralitások /ki/oktató ize megmaradt. Az Embert, az elvont fogalomnak megszemélyesített formáját állították a cselekmény középpontjába /Humánum Genus, Everyman, Jedermann/, de benne már korunk embere vergődik a haIáitánc-játókban. Hugo von Hofmannstahl neokozépkori moralitásai ilyen haláltánc-játékok. A balga és a halál /1893/ cimü müvében Claudio ellenfele a Halál, mely jól illik a kor élet- és halálfilozófiájába, csupán drámaiatlan elem. Ugyanis a halál törvényszerűen győz, tehát nincs miért izgulni, nem szükségképpen konfliktusos helyzet, ha a halál főszerepet kap. /Erről meditálnak többen: Maeterlinck A halál és Balázs Béla is a Halálesztétiká jában./ 74 A halál főszereplővé emelése, természetesen a reciprokat is jelenti, azaz az élet vált fontossá a kor ábrázolási módjában. A Jedermann téma szinpadi ujraköltésével Hofmannstahl nem akárkinek kinál bravur-feladatot: Reinhardt lesz az, aki a kis- és nagy világszinházában, jóról és rosszról innen és tul bűvészkedik misztériumját ék-mutatványa ival. /1911, 1920, 1922./ 75 / a Reinhardtnak vonzódása a misztikumhoz számos rendezésében megmutatkozik, s elsősorban a.'[misztikum látványossága miatt.
