Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

müvei két irányulására céloztunk csak a témának./ Ugy látjuk tehát a századforduló mese-ókori témáit, hogy az ujromant lkával szemben valamennyit jellemzi a demitizálás ós a dekadencia, mely különösen erós a németeknél,ahol Carl Spitteier "verses eposzt" ir, "a görög mitológia feltámasztására és ujraköltése" ambíciójából, a "azoknak, akik azt mondják, hogy az eposz kora már lejárt, Spitteler azt feleli, hogy Homérosz is dekadens..."^ /p

er olympische Frühling

. 1900-1906; prózai eposzában, a Prometheus und Epime theus-ban 1880-ból szintén ezt az elvet szolgálta./ összefoglalva a fentiek alapján tematikus indíttatású tipológiánkat: a. / Elvágyódás a "görög" aranykorba s annak demitizálása b. / Orientalizmus - a regényes Kelet meséi /Részletesen bemutatjuk a zenés szinpad müformainál./ c. / Keresztény ókor 2. A középkori "álmok álmodéi

" Ebben a témakörben két irányból közeledünk a müvekhez, az "álmok", tehát a tartalmi és a formai, azaz a középkori műformák felujitott, vagy formálisan választott /neo-/müfajai felől. ô.//.Álmok a középkorról Az ókori mitikusságot keresvén a középkori miszticizmust is újra felfedezik. Hiszen már a romantika is megtalálta hozzá a "54 fölfedezoutakat. Modern álomlovagok keresik a Szent Grált , hogy - akár hajdan Artus király kerekasztala körül - titkaikat kutassák és csodálják misztériumát. Világszerte döbbenetes mérréteket ölt a misztikum-éhség. Volt olyan német kiadó /Diederichs/ amely "teljességgel az uj mitoszkeresésnek szentelődött és gyönyörű kiadásokban bocsátotta közre az emberiség nagy meséit és mondáit - érdekes dokumentuma a német közönség mitoszéhségének. Spitteler után sok fiatalabb költő talált a mitoszban és legendában kifejezési formát..." - irja Szerb Antal

55 Emliti Völmöl-