Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

félfájához támaszkodva. Igy demonstrál pompaüző anyja ellen, midőn ettől lehordva dacosan leül a palota lépcsőjére és bujában összekuporodik.

M Ezután arról ir, micsoda frappáns kontraszt volt Khrüszothemisz lágy, szelid, fehér-arany megjelenése és Elektra sötét, sápadt, vésztjósló madár -külseje közt, s hogy ez megadta az expozició kulcsát. Majd arról ir, hogyan alakulhatott ki a szinésznőben Elektrának ez a képe, mozgása, dicséri fantáziája működését. "Fantáziájának műhelye a testi megjelenés, a mimika. Bámulatos és világos példáját mutatja ennek àzon jelenetben, hol Orestes állítólagos hamvvedrét átveszi. Leborul a kegyeletes tárgy fölé s előtte térdelve hozzá beszél halkan, nagyon halkan. Miért? Mert a hir, hogy Orestese nincs többé, elvette hangját. Kezével a hamvvedert cirógatja, fél hozzá érni is. Ez a mimikai állapot. Jóformán ebből a mérsékelt kézjátékből fejlődik az a rettenetes jelenet, melyet Jászai Mari eljátszott; egy borzasztó jelenet melynél az embernek kedves halottai mind eszébe jutnak. Ott térdel a rémes hamvveder előtt, melybe a néző végre valóban beleképzeli Orestés hamvait. Mereven térdel ott, nem mozdul. - Ilyen magatartással és halk szavaival belebeszéli magát egy iszonyú zokogásba, melyben a szavakat végre csak tagonként halljuk, keverve fuldokló csuklásokkal. Zokogása valami rendkívüli uj és természetes. Megvan benne minden fázis az egyszerű elérzékenyedéstől a halk zokogáson, jajgatáson áthaladva a gyermek szívszaggató nyöszörgéséig, melyben a hangzók összekeverednek, a nyelv csak nagynehezen gügyög, vontatottan, panaszosan, félig érthető szavakat, s a száj azt a borzasztó karikírozott elhúzódást mutatja, mint ezt a halálnak tetszik rajtunk megcselekedni, mikor szavainkat, arcunkat kedveseink koporsója mellett valójukbői kiforgatja. Igen, itt néhol Jászai érthetetlenül beszél /de csak pillanatra/. Az akadémikus 'Budapesti Szemle

1 persze ebbe kapaszkodott, felejtve, vagy tán nem is tudva, mily nagy művészi intentio rejlett Jászai Mari ilyetén beszédében; Ha valaki, ugy ő tisztán beszél, a Egressy óta hozzá hasonlóan magyar színpadon nem "avait aenki. De az életben a szónál sokszor többet fejez kl a hangegyveleg. Szert, ahol a szónál kifeje-