Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

fiktiv dedikációval együtt./ Éa most tárjunk viasza a kritikákban Jászai jelmezéről Írottakhoz. A Peati Napló 1890. dec. 31-i azámában a kritika egyetlen mondata vonatkozik erre: "Jászay megjelenése már festőileg jellemző volt a sötét ruhában, melyet arany öv tartott derekán, s a lebontott fekete hajjal, mely homlokát árnyazta." - Az Erdélyi Hiradó 1891. május 2-i számában, Jászai kolozsvári Elektra-vendégszerepléséről irt kritikában /melyhez előbb emiitett váza kapcsolódik/, azt irja: "A költő Elektrája királyi nő, az Atridák büszke sarja, ki nem akarja atyai örökségétől megfosztva tengetni életét, férj nélkül megvénülni. Büszke sarj, büszke nő. Ezen jellemvonásai Jászay Marinál elhalványultak. Miért ölt ő magára annyira köznapi öltözetet, mikor testvére Chrysothemia királyi ruhában jár? Nincs királyi gyászöltözet? És még ezt a köznapi ruhát is miért hanyagolja ugy el magán? Hamleten sohasem láttam szegényes ruhát. Dus fürtjeit miért kuszálja, tépi egy olyan nő, kinek bosszu-tervei közt is fel-feltűnik a férjhezmenés eszméje? Vagy Jászay M. éppen a nők lélektanát nem ismeri? öltözködése tévedés. Feledte azt, hogy neki egy bosszúálló királyi nőt kell adnia, aki azért minden izében királyi marad." Itt kellene voltaképp megemliteni a hires "Budapesti Szemle-Ügy" , a névtelen, gonosz kritika jelmezzel kapcsolatos minősíthetetlen megállapításait, - de erre inkább ezen ügy említésekor térünk majd ki. JÁSZAI MARI JÁTÉKA a/ Jászai az Elektráról a bemutató előtt Mielőtt a kritikákra térnénk, érdemes teljes egészében idemásolni Jászai Mari lávaforróságu vallomáaát e szerepről, melynek apropos-ja az volt, hogy A Hét cimü folyóirat szerkesztője, Kiss József - a költő - felkérte a tollforgatóként is ismert művésznőt, irjon újra valamit a lapjának. A Hét 1890. nov. 23-i számából idézünk: "Jászai Mari Elektráról. A Nemzeti színháznál ez idő szerint sűrűn folynak a pró-