Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

jeles magyar műfordítója: Csiky Gergely ismertette és jel­lemezte lapunk tárcájában. Mi tehát ezúttal a hatás és az előadás megírására szorítkozhatunk. Először is meg kell di­csérnünk a közönséget, mely a modern Ízléstől oly távol eső, egyszerűen fenséges és megindítóan borzalmas antik tragédiára ép oly nagy számmal jelent meg, mint a francia újdonságok be­mutatásaira. S nemcsak megjelent, hanem nagy érdekkel nézte is a három egység szigorú keretében mozgó régiséget, a hősnő játékát pedig tömérdek kihívással és ujjongó éljenzéssel ju­talmazta." /k./ / Fővárosi Lapok , 1890. dec. 31./ "A nemzeti színházban ma a hármas görög ciklus középső, leghatalmasabb darabját adták, Sophoclest, melynek elemi erején, megrázó hatásán évezredek sem ronthattak semmit. Mek­kora ellentét a tegnapi és mai est között! Racine görög jel­mezbe bujtatott simanyelvü, hideg érzésű, mesterkélt alakjai hogy eltörpültek a Sophocles-éi mellett! Az Atridák családjá­nak tragédiájából a legborzasztóbb mozzanat a fiu és a leány bosszúja atyjukért a gyilkos anyán és szeretőjén." /Budapest , 1890. dec. 31./ A Pester Lloyd 1891. jan. 7-i, németnyelvű kritikájából itt csak egyetlen mondat: "A nemzeti szinház, hála ennek az Elektrának , olyan vonzerejű darabbal gazdagodott, mely mellé színészi alakítás szempontjából sem állitható egyetlen modern alkotás sem." "A nemzeti szinházban ma este adták a görög ciklus utol­só darabját: Göthe Ifigeniáját , mely nagyon szegény külső cselekményben, de annál gazdagabb mély és erős érzésekben. Ezek lüktetnek minden alakjában, különösen a hősnőben, ki a testvéri szeretet áldásos hatalmát! érzékiti. Páy Szerénán látszott a nagy gond, a komoly törekvés, mellyel e szerepnek megfelelni akart, de csak itt-ott, pl, a párkák dalánál si­került az igazi hangot eltalálnia. Egészben csak árnyéka volt Göthe fényes alakjának. Mihályfi Orestest őrjöngésében ugy mint felocsudásában megkapón adta. Szacsvay, mint Toas, Pin­tér, mint Areas megálltak helyüket, de Horváth Pyladese tel­jesen elhibázott volt."/ Budapest , 1891. Jan. 1./

Next

/
Thumbnails
Contents