Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)
DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/
la más volt, művésznek ia. Mert nemcsak ugy egyszerűen 'nagy művész 9 volt. hanem lángész: alkotó géniusz* Zseni." Önmagát játszotta bennük, azért is fűződik legnagyobb sikereinek emléke éppen ezekhez a szerepekhez. Ezeknek minden túlzott, szertelen, sőt emberfeletti indulata, érzése, korlátokat nem ismerő haragja, gyűlölete, szerelme és bosszúvágya, de még félelme, ravaszsága, féktelen vadsága is mind olyan, mint az övé: Jászai Marié, az asszonyé volt a magánéletben." Kárpáti Auréltól csak néhány szót idézünk: "Multszázadbeli színjátszásunk tragikai fejlődésvonala az ő művészetében ért legmagasabbra. Amit Kantomé elkezdett, Laborfalvi Róza folytatott: benne tetőzik. Csodálatos emberábrázoló lángelme volt, az antik és klasszikus tragédiák sötét ragyogású hősnőinek páratlan életrekeltője. Nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is kivételes emberi és művészi jelenség." / Nagy magyar színészek , szerk. Gyárfás Ivl. és Hont F. Bp, 1957./ Megragadó olvasmány Péchy Blanka könyve is Jászai Kariról/1958/ - de könyvéből már csak néhány rövid idézetre kell korlátozódnunk. "A szinész nagyságának leghitelesebb bizonyítéka, ha alakításai felejthetetlen élménnyé kristályosodnak a néző emlékezetében. Egy-egy szerepének részletei elmosódhatnak legtöbbször el is mosódnak, - de a színészi játék néhány különleges pillanata világosan felbukkan évek, sőt évtizedek távlatából is. Háromnál több évtizede már, hogy Jászai Mari eltűnt a Nemzeti Szinház színpadáról, de akik látták például Elektráját, most is meg tudták mutatni nekem, hogyan kuporgott egy alacsony lépcsőfokon, amikor Orestest siratta. Tekintete a levegőbe veszett, gépiesen ütögette felsőcombját, s himbálta felsőtestét." "Jászai Mari a kapcsolatteremtés legboszorkányosabb mestere volt. Atmoszférája, mindjárt színpadra lépése pillanatában, szerteáradt rivaldán Innen és tul. Herczeg Ferenc szerint, láthatatlan azálakat bocsátott szivéből valamennyi néző szivébe, 8 mindvégig pórázon tartotta közönségét." "Szivet-fület üditő tisztasággal beszélt. Nála a legfojtottabb suttogás, a legféktelenebb toporzékolás közben sem sikkadt el a sző egyetlen árva hangja sem. Az érthetőséget nem hangerőig?
