Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Tóth Dezső: A Csongor és Tünde

állósult. A Csongor szakit az epikával, s ennek Vörösmarty pá­lyáján belüli, viszonylagos szükségességéről és jelentőségé­ről már esett sző. De nem szakit az objektiv műfajon belüli Urával* Vörösmarty romantikus marad a dráma területén is: a benső világ megjelenítésének vágya, végső soron lirai szándék szülötte a Csongor , amelynek műfaját nem csupán /inkább sej­tett, mint látott/ konfliktusok követelték, hanem a szerep­lők ajkára adhaté közvetlen lirai beszéd /az epikáénál sokkal nagyobb/ lehetősége is involválta. A romantikus az objektiv műfajokat lirizálja: a Csongor lirája egyben romantikus jelle­gének legszembetűnőbb hordozója - végső soron annak tükre, hogy Vörösmarty maga sem látta tisztán a világhoz való viszo­nyát, hogy felismeréseinek tudatossága csak részleges volt, s akkor is csak a közvetett, szimbolizáló ábrázolásra elég­séges, hogy számára az élet lényeges kérdései nagyrészt csak lirailag voltak felfoghatók és összegezhetők. A Csongor drá­mai menete nem igazi drámai mozgás, a cselekményt nem vala­mely alapkonfliktus központi vonzása Igazgatja, hanem a roman­tikus drámaira lirai kényszere, amely egy-egy új hangulat, új mondanivaló számára a mese epikájának fonalán csak keres új szinteret, más környezetet, új alkalmat. Helyszin, helyzetek, a mese alakulása egyes adott lirai ihleteknek van alárendel­ve. A Csongor feszültsége és változatossága nem hagyományosan drámai: nem Összecsapások izgalma: "feszültségét" e soknemü ihlet változatos egymásmellettisége adja; ami leköt; elbájol, elszórakoztat, ami "tetszik" a Csongor ban, az az egész mű han­gulati gazdagsága, lirai sokrétűsége.^ A drámának ezt a lirai jellegét ismerte el, védte meg Kölcsey is az iskolás kifogá­sokkal szemben: "Minden dramaturgiai kritikázás ellenére akár­Q ki mit mond, én a nemzetnek Caongorért szerencsét mondok." -Sa helyzeteknek, hangulatoknak emiitett aoknemüsége, sok­színűsége mintha az életábrázolás, valóságábrázolás valamely teljességigényének tenne eleget. Az, ami a Délsziget ben még csak a megdöbbenteni akarás sokban Urea és értelmetlen /ért­hetetlen/ eszköze volt, itt elhiggadva, az élet szimultán sokoldalúságának érzékeltető eszközévé lesz. Milyen példátlan

Next

/
Thumbnails
Contents