Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Tóth Dezső: A Csongor és Tünde
rösmartyt a birtokvesztés, az egzlaztenciália kiszolgáltatottság, az anyagi függés, s ugyanakkor, a fizetésbél élés, a városi élet kiábrándító élményeiben részesítette, s amely kibontakozatlansága miatt, Széchenyi fellépte előtt a kompromittált régiek helyett még nem tudott új /társadalmi-politikai/ közösségi ideálokat adni* Csongornak a három vándor távoztával mondott szavai végső soron még nem mutattak más utat, mint a Tündérvölgy és Délsziget , de Csongor mégis más utat jár, mint Csaba és Hadadur. Ő is mesés szerelem hőse, mint amazok, de őt már Balga is kiséri útján - s Tündét is Ilma* A dráma további során az a minden eddigivel szemben merőben új is kifejeződik, hogy Vörösmarty ennek a furo8a kalandokon, különös lényekkel benépesített csodás tájakon ét vivő boldogságkorgetésnek valamiképp érzi már hiú voltát is* De nem a kalmár, a fejedelem és a tudós önzésének, kiábrándultságának szkepszise fogott rajta* Amazok sivár életszemléletével szemben tovább él benne a tündéri álmok jogosságának hite* Ám Vörösmarty itt egy jobb valóságot is megpillant, nem csak az önzés boldogságellenes világát ismeri immár, hanëm a realitásnak egy, a népi alakokhoz kötött új oldalát, új értékrendjét, s az eddig egyedül üdvözítőnek vélt álomvilággal szemben innen , erről az új oldalról hallatszik olyan korrekció, amelyre fel kellene figyelnie boldogságkergető útján Csongornak, amely már magában a valóságra kérdező költőben ébredt fel* Valami tartózkodás ez, amely talán nem is közvetlenül az álmok és boldogság világát vonja kétségbe - hanem a boldogságnak, álomnak a a hétköznapi valóságnak eddig oly programszerűen hangsúlyozott s müvekkel vallott szertelen szétválasztását és szembeállítását teszi kétségessé* Az ég és föld, álom és való, reális és irreális szüntelen szélsőségeiben való látás és alkotásmód kezd itt egységesebbé, harmonikusabbá oldódni* Balga /és Ilma/ esetlensége, vaskóssága, nemegyszer kinevettetett földhözragadtaága valóban a szük körű vágyak, a beképzelt rövidlátás valóságának kigúnyolása. Balga és Ilma alakjait ezért is szerepelteti Vörösmarty, hogy uraikkal szembeállítva kiemelje azok érzelmeinek fennköltségét, szerelmük légiességét, vágyaik szárnyalását, s hogy ne-
