Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és a reformkor társadalmi mozgalmai

tak uralkodóvá a Nemzeti Színházban, majd országosan is* Több mint egy évszázadon át, Gyulai Pál és Salamon Ferenc óta folyt a vita a szinészéttörténetl szakirodalomban a népszínmű terminusának értelmezéséről : né

pről vagy né

pnek szóló játékdarabot takar-e az elnevezés? A reformkorban, a korai népszínmű első sikerei idején e kérdésnek még nem volt értelme* A kirobbanó siker oka éppen az, hogy az érdekegyesités népfogalmát Szigligeti és társai a lehető legszélesebb értelemben használták; természetes gesztussal szerepeltették együtt az arisztokratákat, a városok polgárait és kézműveseit, a falvak nemeseit és parasztjait* Népfogalmuk nem osztályhelyzet szerint, hanem csupán erkölcsi indokok alapján szűkített, s mint ilyen, tökéletes megfelelője a liberális szinházprogram nevelő célkitűzéseinek* Szigligeti és iskolája ehhez segítségül hívta a közönségvonzó, szórakoztató szinjátéktipusok minden hatáseszközót: a melodráma kriminalitásra épülő vagy származási titkot felégető, izgalmas cselekmény vezetését, a tündérbohózat népszerű dallamait, a francia vaudeville eleven életképeinek igényét, a vígjátékok színészi gyakorlatot feltételező szereplehetőségét* A népszínmű korai szakaszában tehát a szinházpolitikai elképzelések időleges kompromisszuma volt, s ezért a kulturális érdekegyesités leghatékonyabb eszköze is lehetett* A színpadról, látványos formában népszerűsített eszmék listája pedig kiadja a reformellenzék javaslatainak zömét. Az első siker, a Szökött katona /1843/ Völgyi ezredes alakjában bizonyltja a nem-nemesek hivatalképességét és rátermettségét. A nemesszivű katonatiszt zárószavaival szinte az éppen tanácskozó országgyűléshez fordul: "A törvényalkotó nemesség tanulja becsülni és szeretni rokonilag azon osztályt, mely most vagyonnal és vérével leginkább áldozik a hazának, s a honvédelemre hozzon olly törvényt, hogy mínél kevesebb szökött katona legyen!" A már sokszor feldolgozott, nemzetközi dezertőr-téma Így épült be egy korszerű eszmerendszerbe, de a mellékkonfliktusokban és az epizódfigurákban is társadalmi gondok ábrázolása szolgálta a jobbítást. Megjelent a dupla porciót szedő nótárius, a vasvillásokkal toborzó kisbíró, a már sokszor látott, de mindig hatá-