Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és a reformkor társadalmi mozgalmai
ja, a Századunk sorait. Az új müvekben /nemcsak a Peleskei nótáriusb an, hanem Vörösmarty Marót bán jában is/ már látotthallott motívumokat kerestek, hogy kétségbe vonhassák eredetiségüket. Vörösmarty szomorújátéka pedig alkalmat adott az "erkölcstelen szinház" vádjának megismétlésére, amikor a drámaköltő a magánéleti szenvedélyek színpadi ábrázolására vállalkozott. Az operaháború szócsatáiban énekeseket izgattak színészek ellen, hogy az általuk pártolt szórakoztató műsor minél nagyobb arányban jusson érvényre, ezzel is gyengítve a Nemzeti Szinház közéleti szerepét. Jelentősebb és szervezettebb a radikális színházi elképzelések jelentkezése, a Kazinczy Gábor vezette Ifjú Magyarország lassú önállósodása az Athenaeum triászától. Kezdetben, amig a szinház felépült, akcióik a liberális felfogást erősítették. 1834-ben, alig három hónappal a pozsonyi Társalkodási Egylet létrejötte után, az országgyűlési ifjúság már 77 forint 23 krajcárt küldött Budára, a Várszinház pártolására; a pesti egyetemi ifjúság pedig összesen 248 forint 35 krajcárral járult hozzá az építkezéshez. Az országgyűlés feloszlatása, a Társalkodási Egylet vezetőinek letartóztatása és börtönbe vetése, a Kossuth Lajos ellen hozott Ítélet, a Wesselényi Miklóst perbefogó döntés a politizálás nyilt formái helyett átmenetileg ismét a kulturális élet lehetőségeit részesítette előnyben, így kerülhetett az érdeklődés homlokterébe a szinügy, lehetett nézeteket ütköztető téma, világnézeti vízválasztó: "A vendéglők asztalainál, ez Egressy Gáborról mint Keanről, ugyancsak plastica! modorban szaval, amaz Megyeri-féle torzképeket csinál, vagy Lendvayné kedves játszása fölött érzeleg. A harmadik az aluszékony zenekarral nincs megelégedve.•." /Vahot Imre/ A fiatal radikáliaok csoportja elméleti és gyakorlati tevékenységet egyaránt folytatott, pontosabban folytatni kívánt - részben a meglévő lehetőségek felhasználásával, részben új formák létrehozásával. Kazinczy Gábor Népbarát cimmel lapengedélyért folyamodott, amelynek tervében erős dramaturgiai rovat Ígérkezett. Ugyanő új mÜ8ortervet nyújtott be a választmánynak, Egressy Gáborral együtt pedig részt akartak venni a Kisfaludy Társaaág emiitett, szinészeti kézikőnyv-
