Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Emődi Natália: A Nemzeti Színház külföldi vendégjátékai /1945-1975/

Néhány év szünet után 1962 szeptemberében ujabb bukaresti turné következett: Szophoklész: Oedipus király

, Breoht: Galilei élete ós Darvas József: Kormos ég cimü drámáját mutatta be a Nemzeti Szinház együttese. Az 1966/67-es színházi évad lényeges fordulatot hozott. Ettél kezdve nem volt olyan év, hogy a szinház műsortervében külföldi vendégjáték, vagy külföldi együttesek fogadása ne szerepelt volna. 1967- ben Varaóban és Prágában járt a szinház együttese két előadással. Madách Imre: Az ember tragédiája és Peter Weiss: Marat halála volt műsoron mindkét baráti ország fővárosában. A siker ezúttal kirobbanó. A Trybuna Ludu kritikájából idézünk néhány sort: "Az a lelkes taps, majd viharos ünneplés, amely a budapesti Nemzeti Szinházat a varsói Nemzeti Szinház színpadán fogadta, forró, és igaz elismerés, váratlan és spontán ünneplés volt az órzelemnyilvánitásra oly kevéssé hajlamos varsóiak részéről. n Mind a lengyel, mind a cseh kritika a Marat halála előadásánál a pantomim, a tánc és az ének látszólagos improvizált bonyodalmássága mögötti bámulatos, fegyelmezett tömörséget, az irigylésre méltó vokális teljesitményt hangsúlyozta. Ismét a Trybuna Ludu: "Az operaszerüség Marton Endre rendezésében épp oly hiteles, mint a vásári stilus, az ideológiai viták megoldása épp oly ötletes ós meggyőző, mint a szaggatott előadásmód." A Major Tamás rendezte Tragédia előadásának a filozofikus megközelítési módot értékelték elsősorban, amely szakított minden szecessziós rendezői hagyománnyal. 1968- ban Palermóban és Agrigentóban tartott Pirandello-fesztiválon a Csörgő sipka cimü darabbal vett részt a Nemzeti Szinház társulata. A vendégj átokról igy ir az Unita kritikusa: "A magyarok sikerének titka az a tisztelet, amellyel a pirandellói szöveghez közeledtek és ahogyan felkészültek a szicíliai közönséggel való találkozásra... Csak egészen kivételes képességű együttes, mint amilyen a budapesti Nemzeti Szinház társulata, valóaithatta meg a csodát, színpad és nézőtér teljes összhangját. A budapesti szinház rövid, de nagyon jelentős vendégjátéka megszabadulást jelent a PirandeHóhoz annyira nem illő és