Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Szántó Judit: Az új magyar dráma és a Nemzeti Színház
dagodó lehetőségeket egyaránt élvezhette az ország valamennyi más színháza is• Major Tamás már 1957-ben programot adott* Elmondta, hogy a Nemzeti Szinház végképp szakítani kivan a szürkitő naturalizmussal* amely ellen "az eddigieknél teljesebb és sokszínűbb realizmus programjával" lép fel* E célra először külföldi drámák mutatkoztak alkalmasnak, méghozzá nem is a legújabbak közül valók, de mindenesetre olyanok, amelyek megvalósítása új eszközöket kívánt; az ellenforradalmat követő 1957-es év műsorát Racine. Garcia Lorca és Brecht drámái fémjelezték* 1958-ban azonban már napirendre került a magyar drámai termés folyamatosságának biztositása is* A Nemzeti Szinház eltökélten kivánt tovább haladni az 1953 után megkezdett úton. Az új lehetőségek most kapnak elvi meghatározást. Az első teljes évad hozott ugyan két új magyar müvet - az egyik Karinthy Ferenc érdekes irodalomtörténeti játéka, a Szellemidézés volt -, de a kor nagy kérdéseit felvető dráma természetesen még váratott magára. Nem annyit persze, mint a felszabadulás után, hiszen a szocialista magyar drámának immár voltak hagyományai és legalábbis potenciális vezéregyéniségei. És nemsokára, 1959 és 1961 között, jelentkezett is a Nemzetinél két - irénak tapasztalt, szinpadi szerzőnek annál fiatalabb - jelentős alkoté, hogy szembenézzen a közelmúlt súlyos tanulságokat hordozé minden értelemben drámai eseményeivel: Darvas Jézsef a Kormos ég ben az értelmiség, Mesterházi Lajos az Üzenet ben a munkásosztály szemszögéből vizsgálta 1956 eseményeit, az előzményeket és a továbblépés távlatait. És nem sokkal ezután már megjelentek azok a hasonlóan igényes, színvonaláé drámák is, amelyek immár a konszolidáció problémáit követték nyomon, méghozzá nem az események felszinén* hanem az emberi tudat ós lélek mélyén: 1960/6l-ben Darvas újabb drámája a Hajnali tűz , majd 1962/63-ban egyik legjelentősebb új közéleti drámánk, Dobozy Imre müve, a Holnap folytatjuk * Ez utóbbiban tulajdonképpen egy újabb szakasz nyitányát Üdvözölhetjük, mert a konfliktusát kirobbantó esemény immár nem konkrét dátumhoz kötődik, hanem a tudatban beálló fordulathoz, amely természetesen az aktualitásba ágyazódik, de mégis,
