Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Dr. Cenner Mihály: Opera és-népszínmű a Nemzeti Színházban

Bár a Nemzeti Szinház a magyar nyelv ápolására, a magyar dráma fejlesztésére és felvirágoztatására alakalt. nem nélkülözhette a zenés műfajú előadásokat. Elsé Igazgatéja, Bajza József ugyan opera ellenes volt, féltve a dráma elsőbbségét, de belátta, hogy az új és kicsiny magyar Nemzeti Szinház operai előadások nélkül nem veheti fel a versenyt az Europa leg«* jobb énekeseit felléptető Pesti Német Színházzal. Elismerte, hogy operai előadásokon zsúfolt a nézőtér, mig a drámaikon bizony félházzal, vagy még annyival sem, kell megelégedni. Eredetileg az operát pótléknak szánta, tekintve, hogy a kis drámai személyzettel nem lehetett mindennap előadást tartani. Később belátta, hogy az opera nem pótlék, s bár fenntartása igen költséges, a jó operai előadások megérik a ráfordított költséget, mert állandóbb müsordarabok, .mint a drámák. Eleinte a jóhangú színészeket léptették fel operákban is, illetve a korábban énekművészetérői hires Déryné prózai szerepeket is játszott. Ugyancsak énekelt Lendvay Márton és Lendvayné Hivatal Anikó, Szerdahelyi József, Udvarhelyi Miklós, Szilágyi Pál, Felbér Mária, hogy csak a nevesebbeket emiitsük. Az 1837 augusztus 22-én megnyílt szinház egy hét múlva már opera előadást tartott. Műsorra került Rossini Sevillai borbély c. operája, amely már a budai színészek műsorán is sikert aratott. Rosinát ekkor még Déryné énekelte. Szeptember 30-án - ugyancsak a budai műsorról - előadták Herold: Zampa cimü operáját. A címszerepet Lendvay, Camillát Déryné énekelte. Az első új, vagyis a pest-budai közönség előtt még nem játszott opera október 28-án került bemutatásra: Bellini Normá

ja, amelynek címszerepét eznap még Déryné énekelte. Két nappal később az opera előadásán a címszerepet az akkor már európai