Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)

Függelék: Peterdi Nagy László: Színházat építeni

erősen kötődött eszközeiben is a politikai szinházhoz. Amit most látunk, az egy filozófiai-etikai probléma illusztrálása csupán egy oda nem illő apparátussal. Az agit-prop, szinház eszköztára szürrealista hangulatok szolgálatában. Ez az előadás is több azonban annál, mint amit a szinpadon látunk. Az igazi nagy esemény a végén történik, mikor sötét lesz a szinpadon, világos a nézőtéren és a szinészek mécsest gyújtanak az iró sorba rakott arcképei előtt. Aztán félreállnak és a nézőkkel együtt tapsolnak neki. Van ebben az ünneplés ben valami, ami soha nem évülhet el: a nemzeti, az állampolgári összetartozás és felelősség érzése, amely itt hosszú percekre magasfeszültséget teremt. És mi megértjük: a Taganka igazi ereje, művészete abban van, hogy ezt az érzést estérőlestére fel tudja idézni. A szovjet szinház valami belső törvényét fejezi ki egyébként talán az is, hogy átlag tiz évenként születik egy új szin ház. 1956-ban alakult a Szovremennyik, rá tiz évre a Taganka. És tavaly újra született egy új szinház Moszkvában, amelynek egyelőre a neve is csak ennyi: Uj Drámai Szinház. Igy hivják azt a fiatal együttest, amely tavaly kezdte meg munkáját Moszk va egyik új óriás-lakótelepén, a 400.000 lakost számláló Babuskin kerület művelődési palotájában. A Művész Szinház stúdiójából röppentek ki Ők is, mint a Szovremennyik társulata. Vezetőjük az egykori professzor, V. Manyjukov lett. Első bemutatóik még a vizsgaelőadásokból kerültek ki: Saroyan Életünk útjai

, Vologyin Otthon és vendégségben

, Szimonov Lopatyin feljegyzései

, a My Fair Lady

. A. Drabkina Leninről szóló Téli napforduló

jának szinpadi változata azonban már önálló munka volt, a az első nagy siker, Jersy Przezdziecki lengyel szerzőnek egy válaszút elé került fiatalemberről szóló érdekes darabja, az Egy marék homok /David Borovszkij díszleteivel/ több mint 150-szer ment. Legújabb munkájuk az Ivan Druc-Sacko szerzőpáros A szeretet és gyűlölet joga cimü szinpadi poémaja, amely Makarenko szakmai ellenfelének, a szovjet pedagógia másik nagy úttörőjének, a közösségi nevelés elve mellett a személyiség szabad-