Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)

Budai Katalin: Drámai monológ és szereplíra /Robert Browning/

eéget irt meg. A szürkeség igy látta meg önmagát egy valódi individuum szemének tükrében. A költő ismerte őket, olvasmányaiból, múzeumi csarnokokból, zenemüvekből, de önmagát nem emelhette közéjük, mindvégig a viktoriánus Brit Birodalom feddhetetlen alattvalója, csak kissé bogarasnak tartott ember maradt. De mindent, amit nagyszerűnek, szabadságideáljaként követendőnek vélt, azt eltolva, más alakba gyúrva kivetitett magából. S aztán, a drámai alkotásmódnak megfelelően, bár mindig a lirai koncentráltság fokán, már az ő bensőjüket vizsgálta, az ő személyiségük mélyrétegeibe fúrt le. A művelődéstörténetből vett jelenetek tehát nála a legbensőbb inditékok okán választódnak ki, rendeződnek el, de további sorsukban, megformált ságukban elszakadnak életrehivójuktól, s önmozgásuktól haladnak tovább. Az életrajzi személyiség tehát nem szivódik fel a megrajzolt alakban, nyilvánvaló távolságát mindvégig megtartja. Több új vonás kapcsolódik itt egybe: Browning pszichológiai, illetve pszichopatológiai érdeklődése élőremutató egy olyan korban, mely másfajta tudományok és materiális értékek dicsőítését zengte. Browning válasza nem a szociológia vagy a metafizika oldaláról érkezett, hanem a művészetéről. S ha mostanában hallani is olyan véleményeket a viktoriánus korszakról, melyek a reá szórt vádak jórészét a tudományba vetett hit, az oktatás és az egészségügy föllendülése, a női jogok, a morális kötelességérzet felsorolásával próbálják visszautasítani, e vitathatatlan pozitívumok felett mégis ott ragyog az erő, az egyéniség, az igazságvágy, a művészet. Minden, ami otthon nem volt, de a történelemben igen, vagy, mint vélték, más országokban még föllelhető. Ilyen föld volt az angol tudat számára például Itália, a brit hiányok ellenpontja. A Dramatic Lyrics /1842/, a Dramatic Romances and Lyrics /1845/, Men and Women /1855/, és a Dramatis Personae /1864/ kötetek legtöbb darabja megmutatja, hogy e müfajtipust elengedhetetlen kellékek és sajátos hatásmechanizmus jellemzi. Igy /1/ a dramatikus keret, a vershelyzet, melyben a főszereplő feltűnik. Szükséges /2/ a feszitett dikció, a nyelvi meg-