Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Pelle János: A francia felvilágosodás színháza

nem jók, hanem megőrizzük jónak azokat, akik szerencséjükre még azok* Másodszor ugyanazok az okok, melyek megrontották a népeket, olykor megakadályozták a még nagyobb romlást; igy aki óvatlan gyógyszerfogyasztással tönkretette a szervezetét, kénytelen megint csak az orvosokhoz fordulni, hogy életét megmentse, s ugyanúgy, ha a művészetek és tudományok egyszer már kiköltötték a rossz hajlamokat, a segitségük nélkül nem lehet megakadályozni, hogy e ro8sz hajlamok bűnné váljanak; legalább valamiféle mázt vonnak köréjük, ami nem engedi a mérget szabadon gőzölögni." /18/ Diderot azt remélte, hogy a polgári dráma erkölcsi emelkedettsége meggyőzi Rousseau-t, eloszlatja a kétségeit* Feltehetőleg biztató jelnek tekintette, hogy Rousseau művészi alkotás, regény Írásába fogott, melyben - legalábbis ami a komédia és a tragédia kritikáját illeti - hozzá hasonló nézeteket vallott: "Három szinház van itt, közülük kettő képzeletbeli lényeket szerepeltet, ugysmind: az egyik Harlekineket, Pantalonékat és Scaramouche-okat, a másik isteneket, ördögöket, boszorkányokat. A harmadik halhatatlan darabokat mutat be, melyeket annyi örömmel olvastunk, és más, újabb darabok is időről-időre feltűnnek a színpadán. E darabok közül a legtöbb tragikus, de kevéssé mélyreható; és ha találni is bennük némi természetes érzést vagy az emberi sziv tanúságát, csak szórakoztatnak, s semmiképp sem javítják a nép sajátos erkölcsét" - Írja Saint-Preux Julie-nek az Uj Héloise II. részének XVII. levelében* A Törvénytelen fiú és az Uj Héloise cselekménye sokban hasonlít egymásra* Dorval származása Saint-Preux-höz hasonlóan homályos, s ugyanúgy két nő verseng a kegyeiért. Constance egyes vonásai Julie-re, Roselie-é Claire-re emlékeztetnek, s Dorval testi-lelki jóbarátja, Clairville ugyanúgy szerelmi riválisa lesz, mint Mylord Edouard Saint-Preux-nek. A cselekmény középpontjában mindkét műben szerelmi bonyodalom áll, s Heller Ágnes találó megjegyzése - hogy "Rousseau lényegében' az összes lényeges magatartástípusokat fellépteti, melyek •a jó* határain belül vannak" /19/ - Diderot-ra is áll.