Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Nyerges László: Goldoni színházi reform-poétikájának jellemzői
az egyes jelenetekben. A fenti problémákkal kapcsolatban a Bettinelli kiadáshoz irt bevezetőben az alábbiakat olvashatjuk: "Éppen ezért az antik kultúra rajongóit, akik azt követelik tőlem, hogy a hely egységét szigorúan tartsam tiszteletben, hogy a színpadon négy játsző személynél többet ne szerepeltessek, én a komédia lényegétől oly távoleső kérdésekben, csak az évszázadokon keresztül követett ellentétes szinpadi gyakorlatra kívánom figyelmeztetni." /24/ Ezeket a klasszikus intelmeket valóban a szinházi gyakorlat szempontjából kell szemügyre venni, aminek különösen az u.n. környez et-komédiákban - commedia d'ambiente, - mint pl. A terecske . Chioggiai csetepaté , Legyező - van jelentősége. Ezekben Goldoni a köznapi eseményeket, szenvedélyeket, ütközéseket tömöriti, amihez növelni kellett a jelenetek és a jelenetekben szereplő személyek számát. Ahhoz, hogy ezt a sűrítést a szinpadon is el tudja érni, válik szükségessé a megnövekedett számú szereplő tempós beszélt etése, a szinpadi figurák mozgásának összehangolása, a játék dinamikájához a jelenetek váltása, általában a színházi konvenció működésének, ritmusának fokozása. Mindennek eredménye az emberi kapcsolatok természetes formájának, a szinpadi karakterek és a környezet összhangjának megteremtése, melyben minden szereplő egyaránt fontos elem. Végső soron ezekből az elvekből születik meg a szinpadon a goldonii komédiák poézisét jelentő korális jelleg , ezek a gondolatok teszik lehetővé a valóság elemeinek a változatos szinpadi játékba való egyre teljesebb beépítését, a Mondó és a Teatro még szorosabb összeolvasztását. A szinházi gyakorlat adta tapasztalat tehát a klasszikus előírások igazi próbája, melyhez a szerző még két dolognak mérlegelését ajánlja: "...az első, hogy mi volt a komédia eredeti értelme, jelentése /senso/; a másik pedig, hogy, amit irtak. megfelel-e a mi korunknak, mert ahogyan változnak az öltözködési, a beszélgetési, étkezési szokások, ugyanúgy változik az izlés és a komédia természete." /III./9. 1100. o./