Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Nyerges László: Goldoni színházi reform-poétikájának jellemzői
ézistól mentesnek tekintette, lekicsinylően kezelt* A modoroskodő régi versformák helyett, a valószerű ábrázolást tartva szem előtt választotta a komédiában a prózában irt dialógusokat. Igy született meg az egyszerű, közvetlen társalgásra szánt nyelvezet - a velencei dialektus, lombardiai és bolognai tájnyelv, az olasz nyelv és francia szólások keverékéből -, mely a valóságban nem létezett, csinált nyelv, mivel azonban mindenki számára hozzáférhető, megfelelt rendeltetésének, Goldoni megújított színházának. A társadalmi horizont beszorítása a polgári családi otthon falai közé - A régiségbúvát családja . A jó család . A családapa . Az új lakás cimü komédiák stb. - a családi vagy lakóhelyi perpatvarokat megelevenítő jelenetek bemutatása a köznapiság , a mindennapi valóság rejtettebb mozzanatai feltárásának igényére utal, arra a szándékra, hogy a szerző a szinpadi figurák ismétlődő találkozásaiban ragadja meg a beszédárnyalatokat, ami jelzi a komédiában a szöveg súlyát, a tartalom , a dialógus megnövekedett szerepét, az előadásban a szövegszerinti játék jelentőségét. A dialógus visszaszól ahhoz a környezethez, mely megszületéséhez a nyersanyagot szolgáltatta. Ebben van Goldoni komikumának ereje: a komédia hagyományosan demokratikus és életközeli természete számára a legalkalmasabb forma, hogy a köznapok humorát közvetítse. Azért is választja a komédiát, mert igy válik lehetővé, hogy a közösségben, annak részeként vizsgálódjék, hogy az emberi kapcsolatokban az új értékeket, a polgári erény példáit felmutassa, ugyanakkor, hogy a túlhaladott, társadalmi szerepéhez ragaszkodó arisztokrácia magatartásának ürea, romlott természetét, ellentmondásos jellegét leleplezze. Mint tudatos iró és szinházi reformer nem a moralizálásra törekszik, hanem osztálya mellett állásfoglalva arra, hogy közönségét a fentiek felismerésében segitse, hogy a valóságban megfigyelt öntudatlan figurák ábrázolásával és a szinházi fikció segítségével öntudatra ébressze. Abban, hogy végső célja a közönséghez szólni, már az illuminismo közeledő szellemisége fedezhető fel. A mérsékelt
