Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Kardos András: Shakespeare: Rómeó és Júlia

lefelé eső osztályokban a legtöbb esemény Itt található. Ennyi csak az elsőben található ugyanilyen felosztás mellett* E felvonásban senki sem cselekszik ellenük* Minek? Kern állitjuk azt. hogy ez a felvonás szükségtelen, hiszen már az előbb jelzett csúcspont, a 2-es esemény itt található, csak éppen problematikusságára utalunk* Csak a 2-es esemény van az első osztályban. Ez az egyetlen ilyen felvonás. Időt szerdától vagy csütörtök éjjelig vagy péntek reggelig tart. Pasztán az a kezdőprobléma, hogy lehet, hogy csütörtökön kezdődik. Julia kedden éjjel veszi be a mérget, ezt tudjuk. Tehát szerdán kellett Rómeónak meghallania a hirt. Akkor viszont csütörtök reggelre véget érne a dráma. Julia kedden éjjel, mondjuk éjjel kettő és négy között bevett mérgének hatása, csütörtök éjjel tiz és tizenkettő között jár le. Akkor viszont mi történt szerda éjjel? Megannyi kérdőjelet hagy tehát itt is az idősík, még akkor is, ha nem olyan zavart a helyzet, mint az előző felvonásokban. Ezeknek konkrét jelentését itt nem fejtjük meg, csak egy utalás erejéig foglalkoztunk velük. Jegyzetek

. I. idézi: Almási Miklós:A drámafejlődés nyomában, Bp. 1969. 20.0*. 2*. Lukács György: Az esztétikum sajátossága, Bp. 1965. I.kötet 673*0. 3. Peter Weiss: Hölderlin, Bp. é.n. 185.

o. 4. Hermann István: A személyiség nyomában, Bp. 1972. 71.0. 5. A Romeo és Júliát mindvégig Mészöly Dezső forditasakban idézem. 6. J.Habermas: A társadalmi *f;Ilvánosság szerkezetváltozása, Bp. 1971. 7. Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok, Bp. 197o. , a Pénz cimü fejezetben /94-98.0./ 8. uo.