Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Pelle János: A francia felvilágosodás színháza

marchais, La Chaussée és Collé paradeait. Beaumarchais rörid komédiái között található a Hétmérföldes csizma /

Les Bottes de sept lieu

/, mely a Sevillai borbély előképe. Más jelenetei /

Jean-Bete à la foire

. Colin et Colette

. Oeuil pour oeuil

/ között akad kevésbé sikerült, sót, kifejezetten obszcén is. Mindenesetre a parade-ok jelzik, hogy Beaumarchais a lelke mélyén érezte, hogy a konzervatív irodalmároknak is van némi igazuk, akik A francia irodalom három évszázada /

Trois siècles de la littéreture française

/ cimü reprezentatív müvükben ezt irták Beaumarchais drámáiról: "Szinház, melyet egy varázspálca polgári otthonná változtat, háziruhába bújt férfiakkal, pongyolás nőkkel, becsavart hajú inasokkal, csinosan elrendezett háztartási fölszerelésekkel, ahol szaggatott mondatok, örökös felkiáltások, mézes-mázos érzelmek, plátói szentenciák hallhatók, és ahol lovagias jellemek, lehangoló próza és jámbor nézők találhatók." /55/ Persze, Beaumarchais előtt is születtek komédiák, de elsősorban konzervatív irodalmárok tollából. Ezeknek közös jellemzője volt az, hogy élő személyeket - elsősorban az enciklopédistákat - parodizálták. Legnagyobb sikere 1760-ban Palissot Filozófusainak /Les philosophes

/ volt, melyen Goethe is nagyszerűen kacagott. A darabban, mely különben Molière Tud

ó

s nőkjenek vázára épül, Dortidus néven fellép Diderot, aki Palissot szerint ateista, a család és az állam ellensége, aki "azért szereti az emberi nemet, hogy senkit se kelljen szeretnie". Rousseau itt Crispin névre hallgat, négy lábon jár, salátát zabál, s Palissot "Embergyűlölő, egyszersmind cinikus állat Bolond, de fajában egyedüli példány". Voltaire Fréron kigúnyolására irta a Skót leány /L'Écossaise

/ cimü komédiát. Frelonról - mert Voltaira igy nevezi az Année litereire cimü folyóirat szerkesztőjét - megtudjuk, hogy jó pénzért mindenre képes, még az üldözött, ártatlan és szépséges Lindane, a skót leány elleni cselszövésre is. Egy Rutlidge nevü szerző Irodalmi szalon /

Bureau d'Esprit

/ címmel D'Alembert és Diderot ellen irt komédiát, s még ugyanebben az évben,