Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Pelle János: A francia felvilágosodás színháza

érzelmekben gazdag remekmüveket, de az abszolutizmus, midőn a klasszicista tragédiát a francia színházra kényszeritette, csirájában taposta el ezt a lehetőséget. Sebastien Mercier ezek után megpróbálja meghatározni a dráma műfaját. Jobb hiján felsorolja legfontosabb alkotóelemeit, az emberi igazságot, a sziv érzelmeit és az erkölcsi mondanivalót. Leszögezi, hogy a klasszicista tragédia ezek közül egyet sem valósított meg, majd sorra veszi a tragédiák összes hibáját; iróik szolgai hűségét az antik témákhoz és Arisztotelészhez, valószínűtlen és monoton cselekményüket, végletekre épülő pszichológiájukat, a hármas egység ostoba törvényét és szereplőik kifogyhatatlan ókesszólását. "Ha az utókorra nem maradna más, mint Corneille, Racine és Voltaire tragédiái, vagy akár Molière komédiái, megismerné-e erkölcseinket, nemzetünk és századunk jellemét és zsenijét, mindennapi életünk részleteit? Tudná-e, mely erényeket tartottunk a legtöbbre, s melyek voltak azok a bűnök, melyeket becsültünk? Helyes képet nyerne-e törvényhozásunk formájáról, szellemünk keménységéről, képzeletünk menetéről, arról a modorról, melyet a trón előtt és az udvarban öltünk magunkra, s azokról az élénk és átmeneti változásokról, melyek onnan erednek? Felfedezné-e jelenlegi erkölcseink képét, házaink belsejét, melyek ugyanúgy hozzátartoznak egy társadalomhoz, mint a belek az emberi testhez? íme, ezt kérdezem, s ez az, amire pozitiven kell válaszolnunk." /38/ Megjegyzendő, hogy Mercier maga is irt klasszicista forrná)ű tragédiát, Childeric I

er címmel. De nem is a tragédia birálata figyelemreméltó ebben az Írásban, hanem az az indulat, mely Rousseau Értekezéseit idézi. Mercier a polgári dráma lényegét az erkölcsi becsületesség ben látja, melynek törvényeit szigorúan tiszteletben kell tar tania az Írónak. Csak a bünt szabad nevetségessé tennie, az erénynek viszont a viszontagságok után feltétlenül győznie kell. Diderot-hoz képest új követelés, hogy Mercier helyet kér a szinpadon minden társadalmi típusnak ós munkás s zköznek. Szerinte a dráma kellékei között helyet kell kapnia a azövő-