Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)
Illés Klára: FÜST MILÁN DRÁMÁI
ma ennyire a főhőa köré koncentrálódik, Henrik jelenlétének hiánya időnként lecsökkenti lendületét, elvesz eleven és hatásos drámaiságából. A fordulatos és szinpadilag hatásos drámaformálás az, ami a leginkább shakespeare-ivé teszi a müvet, A dorbézolás és átok ellentéte, a nyitóJelenet elevensége, a Canossa-járás hatásossága, az ifjú Henrik megverésének indulat-menete, a korona megszerzése körüli játék pozícióváltozásai, a befejezés liraisága, mind-mind a szerző drámai erejét bizony itja. A szerelem: a létezés abszurditása Catullus - szomorújáték három felvonásban egy utójátékkal A társadalom-történelem mozgásának megrázkódtatásai iránti érzékenység, e változások átlátásának lehetetlensége, az ezek kifejezéséhez szükséges indíttatás és közeg hiánya, mint szükségszerű lehetőséget kinálja a drámaalkotás terén az emberi lélek megrázkódtatásainak fölmutatását. A mindig és mindenütt fellobbanó tragikum fellelésének útját járja az alkotó - Füst Milán is -, igy jut el a szerelem témájáig. Füst Milán nem egyszerűen érzelmi összetevőiben vizsgálja ezt az érzést, az érzelmeken túl a morál, a tudat alapvető kérdéseihez kapcsolja. A szinen megjelenő alakoknak az egész élete vetül rá az általuk átélt szerelem érzésére. Az ő szerelmük soha nem lehet eloldódás attól amik, soha nem lehet teljes föloldódás a másik lényben. És mert ezt maguk is tudják, ezért boldogtalanok. Látszólag Clodia lénye tartalmazza a legtöbbet az élet magáértvaló evidencia-formáiban való megvalósulásból. Szépsége oly lobogó, vágyai olyan csapongóak, és ő maga sem tud más lenni, mint ez az önmagáért teremtődött, éppen ezért mindig a hév azonos hőfokán megnyilvánuló felismerés: ezt és igy kell megélnem. Minden férfi megszereti, aki felé egyszer is kiárasztotta a "tied is lehetnék" csábitását. Clodia számára ez a lényeges: mindegy, hogy ki és meddig, csak mindig legyen valaki , aki elhiteti vele a létezését azáltal, hogy megadja annak magát. Egnatius elárulja? Máris Catullus karjába veti magát. Catullus elhagyja - ő Calvusban
