Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)

Illés Klára: FÜST MILÁN DRÁMÁI

Egy olyan kor elvetélt embere ő, akinek sem a társadalom, sem az őt körülvevő emberek embersége, sem önnön ereje nem tud kiutat és valós célt megfogalmazni. Az elidegenedés sivárságában semmissé válő ember maga is embertelenné válik, s ennyiben sorsa, amelynek egyszerre oka és okozata is, messze túlmutat önmagán, az elidegenedés általános, mindennapokat és elemi emberi kapcsolatokat minden tartalmukból kiforgató pszichológiai hatására figyelmeztet. Igy képes Püst Milán drámája a saját kora által kitermelt életeket bemutatva, Hermann István szavaival, az elidegenedés első plasztikus ábrázolójává válni, Pranz Kafkával egyidőben, s megalkotni az 2 3 első magyar egzisztencialista drámát. J Huber szeretkezésének ál-létébe, a démoni közönybe menekülő élete azonban csak az egyik út ebben a műben, s korántsem a maga egyediségében jelenik meg előttünk. Erőteljesen húzza alá az ő sorsát a dráma többi szereplőjének jelleme és magatartása. Csupán néhány mondatos beszélgetés zajlik le Huber és Mihály, az öreg szolga között, de az egy ponton, a gimnáziumi kicsapás momentumában hasonló életsors, és Mihálynak, már a tisztálkodás szokását is föladó, redukált ember-volta élesen kiemeli az "állatbőrbe bújás" magatartásának átlagosságát az Osztrák-Magyar Monarchiában. Önmagukkal, saját sorsukkal szemben tehetetlen emberek világa a Boldogtalanoké, akiknek elembertelenedését többek között éppen az okozza, hogy e tehetetlenség egy másik emberrel való kapcsolatukban ölt testet előttük. Egymásban fedezik fel, látják meg saját sorsuk általános kiúttalanságát. Ilyen a kapcsolat Róza és anyja között és forditva, Huber és családja között, Huber és Róza viszonylatában is. Egyikük sem tartja kezében a sorsát, s mert boldogtalansága okát a másikban látja megtestesülni, önmaga, mint kiszolgáltatott tárgy jelenik meg a másikkal való kapcsolatában; védekezése és támadása formájául ezért ő maga is a másiknak tárgyként való kezelését választja. Huber Rózsi veri 65 éves anyját. Huber Vilmos, akinek szerelmei is csak dologiasságukban léteznek, képes áruként fölajánlani a nőket Sirma Perencnek. Heme svára! j ai Gyarmaky Róza - neve az első világháború