Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)
Kisbán /Bánffy/ Miklós: SZÍNFALAK ELŐTT, SZÍNFALAK MÖGÖTT Enyedi Sándor bevezetőjével
volt ez! Más szerzővel szemben is nagyon kellemetlen ügy lett volna, dehogy éppen ilyen világhirü mesterrel szemben történjék, az már valóban rettentő kinos a színházunk számára! Mészáros igazgató persze mindent elpróbált, hogy Takátsot reábeszélje és reábirja, hogy visszavegye a szerepet. Azután én fogtam hozzá, hogy eszére téritsem. Már Puccini miatt is buzgólkodnom kellett, hiszen nem mondhattam, hogy csak az évad után veszem át a vezetést. Minden képzelhető érvet fölhoztam, de hiába; Takáts hajthatatlan maradt. Semmi kérés, semmi szempont sem hatott reá; annak a müintézetnek az érdeke sem, melynek évek óta tagja volt. Csökönyösen amellett maradt, hogy ő nem énekel. Hivatkozott arra is, hogy neki elismert joga, hogy ő csak azt énekli, amit akar, ami az 6 művészetének megfelel. És ebbe burkolózott, ebbe a szokásjogilag elismert különleges privilégiumba. Roppant kinos dolog volt ez. Takáts igen kiváló művész volt és nagyon népszerű. Az egyetlen magyar énekes, akit megtiszteltek azzal, hogy Bayreuthba meghivtak. Igaz, hogy ott is összeveszett a direkcióval. Wolfram von Eschenbachot kellett volna énekelnie, de utazásközben meghűlt és berekedt. Ezért pár napi haladékot kért, amit meg is adtak. A határnap letelvén, műsorra tűzték. Takáts azonban most is lemondott, azt állitván, hogy a rekedtsége még nem múlt el egészen. Ekkor a vezetőség hozzá küldötte a szinházi orvost, kinek véleménye alapján próbára hivták. Takáts el is ment, valamennyit énekelt is, utána azonban kijelentette, hogy hangja még nem tiszta, minélfogva ő az este nem énekel. Erre a direkció persze fölbontotta a szerződést és Takátsot soha többé nem hivták Bayreuthba. Én is gondolkoztam azon, hogy szerződésszegés alapján járjak el vele szemben. De kétséges, hogy a fenyegetés sikerrel járt volna-e ilyen csökönyös emberrel szemben; ha pedig ő kitart az álláspontja mellett, akkor ez az előadás szempontjából ez mitsem segit és én egy kellemetlen pört veszek a nyakamba, egy nagyon népszerűtlen pört, hiszen a közönség okvetlenül a kitűnő művész pártját fogja támogatni és nem azt a jöttment grófot, aki működését az Operánál azzal kezdi, hogy annak legérdemesebb tagját ki akarja dobni.