Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)

Csengery Kinga: HAT SZEREP KERES EGY SZERZŐT Pirandello darabjának első magyarországi bemutatója

szeretete, melegszivüsége Is erősebben jut kifejezésre, különösen a Kislány és az Anya iránt* Nézzük meg azt a részt, a Karinthy, illetve az eredeti szöveg alapján készült Füsi József fordításában, amikor az Apa a szilárd erkölcsi egészségről beszél: Apa /Nagyfiúról/ /kétségbeesetten, mintha nagyothallóhoz beszélne/: .• .Falura vittem, egy parasztasszonyhoz, az nevelte fel /saját fejét Veri/, az az átkozott elvem volt mindig, hogy egészséges erkölcsben kell nevelkedni a gyereknek! /Mostohalány harsogó nevetésben tör ki, mindig újra kezdi. A család nem birja. Apa befogja a fülét, könyörögve szól az igazgatóhoz, ereje fogytán./ Kérem, hallgattassa el! Kibírhatatlan! Igazgató /felugrik. Komolyan és tárgyilagosaai, bár Ő is izgatott/: A kegyed cinikus nevetése nem talál itt visszhangra - hiszen nem is tudjuk, mit nevet. Nagyon komolyan kérem, mérsékelje magát. Mostohalány /csöndesen, de szenvedéllyel/: Nem lehet. Nem megy. Nem tudom visszatartani. A nevetés fojtogatja a torkomat. Nevetnem kell, mert megfulladok. Nem hallgathatom nevetés nélkül, ha ez az ember /megint nevetnie kell/ egészséges erkölcsről beszél! /Nevet/ Ő, és egészséges erkölcs!... /gyorsan, arcátlanul/ Ő, Ő, a törzsvendége bizonyos házaknak, amilyen például a Madame Face háza!... /Anya csendesen zokog, Igazgató tehetetlenül ingatja a fejét.) Ugyanez a rész Füsinél: Apa /hirtelen/: Miért? Talán csak nem az én bűnöm, az is, hogy ez lett belőle?! Kiadtam dajkaságba, uram, falura, egy paraszt asszonyhoz, mert az anyja nem látszott elég erősnek, bár egyszerű szülőktől származik. Pedig éppen ezért vettem el. Lehet, hogy ezek rögeszmék, de tehetek ón róla, ha már ilyen vagyok? Mindig megvolt bennem valami átkozott törekvés a szilárd erkölcsi e-