Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/
tartoznak. Hogy Bárdos Artúr elégedetlensége a kritikával szemben /melynek segitsége nélkül "hogyan merjen a pesti színházigazgató ismeretlen magyar szerzőkkel kísérletezni"/, mégsem volt teljesen alaptalan, néhány irói megnyilatkozásból is kiderül. Harsányi Zsolt például az uj drámairó generációt félti a kritikusoktól, "akiknek legtöbbjében még a mi vezetésünkhöz is hiányzott az emelkedettség, műveltség és szív..." /179» old./ S Tust Milán is feltehetően részben a kritikusokra gondol, amikor ezt irja: "A kultúra őreinek mégis kötelességük volna azonban arra vigyázniok, hogy az ily drámaiatlan időkben is a drámai tehetségek meg ne fulladjanak... Hogy legalább bizonyos kontinuitása lenne a drámai kultúrának, s azok a bizonyos elszigetelt magányos kísérletek is, amelyek a lappangó erők jelei, hogy azok el ne vesszenek a semmiben." /257. old./ E magányos, semmibe vesző kísérletek között, a Csodaszarvas , Móricz Sári biró ia és Barta Lajos Szere lem c. drámája mellett szerényen saját munkáját, a Boldogtalanok at is megemlíti, melynek kivételes értékére nemcsak a színigazgatók, hanem a kritika sem figyelt fel eléggé. Milyenek a magyar drámák ? A magyar szinház és a magyar drámaírás pillanatnyi, meglehetősen abszurd állapotát Heltai Jenő igen szellemesen jellemzi: "Szinházaink valami ájult gépiességgel ugyanazokat a darabokat adják, szerzőinknek pedig az a bajuk, hogy ugyanazzal a gépiességgel folyton ugyanazokat a darabokat irják." /173. old./ Dehát miféle darabokat is irnak a kor drámaírói? Mohácsi Jenő, aki a magyar irodalom korabeli "német nagykövete" volt /s egyúttal az ankét anyagának összeállítója/, rendszeresen irt cikkeket külföldi lapokba a magyar irodalom, a magyar dráma és szinház helyzetéről. Összevetve az 1927-es külföldre szóló beszámolóját az 1910-essel, arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt tizenhét évben szinte semmi sem változott. Mig 1910-ben Szoraory Nagyasszony áról, Móricz Sári bíró járól,