Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/
mutatkozni a később mind szélsőségesebbé fajuló "népnemzeti" 3zellem. A hozzászólók között volt Harsányi Zsolt is, aki a korabeli nívós "szórakoztató irodalom" egyik apostolának számitott.. Másrészt megtalálhatjuk a baloldali irodalom és újságírás alakjait is. Közülük a forradalmi tartalmú szinpadi müveiről ismert Barta Lajos a legjelentősebb személyiség, aki a kényszerű politikai emigráció viszonyai közül juttatta el szenvedélyes hangvételű üzenetét a Nyugat hoz. Nem kevésbé szenvedélyes vitapartner a szocialista újságíró, kritikus, Révész Mihály, aki akkoriban lett a Népszava munkatársából a Szoci al izmus c. elméleti folyóirat szerkesztője. A drám.iválság-ankéton megszólaló aktiv szinházi emberek hovatartozása is meglehetősen eltérő. Közülük a neves iró, Nagy Endre áll a leközelebb a Nyugat irányvonalához, akit a korszerű magyar politikai kabaré megteremtése terén szerzett érdemei a kor jelentős szinházi figurájává avattak. /A vita idején a Teréz körúti kabaré igazgatója./ A magánszínházak vezetői és alkotói közül a müsorpolitikájában és rendezéseiben egyaránt a lehetőségekhez képest - bátor kísérletezéseiről ismert Bárdos Artúr mellett megszólalt Jób Dániel, a Vígszínház kompromisszumokra inkább hajló művészeti igazgatója is. De itt olvashatjuk Márkus Lászlónak, a Magyar Királyi Operaház nagytehetségű főrend ező-szcenikusának válaszát, amelyet Gellért Oszkár a "legreakciósabb" hozzászólásnak minősített. Gyakorlati szinházi kezdeményezések /pl. a Zöld Szamár Szinház kísérletei/ fűződnek Hevesy Iván nevéhez, aki a hazai avantgárdé legfiatalabb generációjának egyik vezéregyénisége volt, emellett ebben az időben a Nyugat jólismert munkatársa, állandó filmkritikusa. De a magyar avantgárdé legnagyobb alakja, Kassák Lajos is kifejtette nézeteit a vita során. E meglehetősen szétszórt mezőny tagjainak időnként homlokegyenest ellentmondó véleményeiből az 1920-as évek magyar szinházi, irodalmi /sőt, talán politikai-gazdasági/ viszonyainak dokumentumértékű tablója bontakozik ki. Mint ahogy a résztvevők * Gellért Oszkár! Egy iró élete a "Nyugat" szerkesztőségében, Gondolat, 1962. 93. old.
