Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/
A résztvevők névsora azt mutatja, hogy a Nyugat szerkesztősége széles körkép kialakítására törekedett. Nem tudjuk, hogy eredetileg kihez juttatták el a drámaválságra vonatkozó körkérdést, s ez annál is sajnálatosabb, mert igy a kirivó hiányokat nem lehet pontosan értelmezni. A legfeltűnőbb Hevesi Sándornak, a Nemzeti akkori igazgatójának, a magyar szinházi élet azóta is egyik legjelentősebb alakjának távolmaradása a vitától, arai azért is furcsa, mert ebben az időszakban irásai rendszeresen megjelentek a Nyugat hasábjain. De indokolt a hiányérzetünk, amikor a hozzászóló népszerű drámairók között nem találjuk az akkori magyar szinházi élet két koronázatlan királyának, Herczegh Ferencnek, illetve Molnár Ferencnek a nevét sem. Találgatások helyett /amelyek mindhárom esetben könynyen adódhatnak/, hagyjuk nyitva ezt a kérdést, mert a további filológiai kutatás esetleg mág fényt derithet a valódi okokra. S tekintsük meg közelebbről a résztvevők listáját. A válaszadók voltaképpen három - egymást gyakorta átfedő - csoportba sorolhatók. Gyakorló drámairók, szinházi emberek és szinikriti kusok adták közre véleményüket - vagyis a közvetlenül érintett felek. Legnagyobb számmal természetesen a Nyugat munkatársai képviseltették magukat, élükön Bab'its Mihállyal, kinek mélyenszántó gondolatai erősen hozzájárultak az ankét színvonalának emeléséhez. Rögtön utána kell említenünk Ignotust, aki önkéntes bécsi száműzetéséből mindig is nagyon élénken reagált a nevével jegyzett folyóirat minden megnyilvánulására. Az aktiv nyugatos drámairók közül a kor legnépszerűbb szerzőinek egyike, Lengyel Menyhért ugyanúgy letette voksát a számára látszólag korántsem válságos válsággal kapcsolatban, mint Füst Milán aki ennek az időszaknak talán a legszínvonalasabb, s egyúttal legméltánytalanabbul negligált drámairója volt. /Megjegyzendő, hogy erre a vitában éppen Lengyel Menyhért hivja fel a figyelmet./ De ide sorolhatjuk a Nyugat ban szinházi, drámai vonatkozású írásokkal is gyakorta szereplő Karinthy Frigyest és Tersánszky J. Jenőt is, akik mindketten a színpadon is jelentős
